Szellemiharc

 

dr. Ruff Tibor                      

    Szellemiharc

Kolosse 4:12 Köszönt titeket Epafrás, ki ti közületek való, Krisztusnak szolgája, mindenkor tusakodván ti érettetek imádságaiban, hogy megállhassatok tökéletesen és teljes meggyőződéssel az Istennek minden akaratjában.Kol 4:13 Mert bizonyságot teszek ő felőle, hogy sokat fárad érettetek és azokért, kik Laodiceában és Jerápolisban vannak.
A Szent Szellem a szellemi harcról tanít kívülről is és belülről is hetek, hónapok óta. Erős bizonyság, hogy ugyanezt kapom kívülről is. Sándor is erről beszél. Amikor ennyire nyomatékosan van valamiről szó, akkor arr anagyon oda kell figyelni, mert az nagyon fontos. Sokan azt gondolják, hogy ez csak valami emberi dolog. Nem esik le nekik a tantusz, hogy amikor már valamiről ennyiszer van szó, akkor ezt a Szent Szellem üzeni. Sokszor hetek telnek el, mire az embereknek ez leesik.Itt van Epafrás, aki Pállal együtt Rómában volt. Együtt éltek. Több ezer km-re van ez Kolossétól, amely a mai Törökországban található. A közös imákban Epafrás mindig tusakodott a kolossébeliekért. Ez harcot jelent. Szellemi harcot folytatott az imádkozásaikban mindig, mindenkor. Nagyon fontos minden szó az Igében. Rendszeres imádkozó volt Epafrás.
Kolossé 1:9 Azért mi is, amely naptól fogva [ezeket] hallottuk, nem szűnünk meg érettetek imádkozni, és kérni, hogy betöltessetek az [Isten] akaratának megismerésével minden lelki bölcsességben és értelemben,
Minden nap, rendszeresen imádkoztak. Ezekben ő szellemi harcolt a kolosseiekért. A saját népe, családja élt ott. Évek óta nem volt otthon, és mégis felelősséget érzett arra, hogy mindenkor szellemi harcot folytasson értük. Ha egy keresztény igazán elkötelezett az övéi iránt (családja, helyi gyülekezete, testvérei, rokonsága, országa,nemzete, Európa), akkor imádkozik értük. Az ébredés motorja az ima. Csak így lesz ébredés. Rajtunk múlik, hogy imádkozunk-e érte. Sokan nem értik, hogy Isten, aki mindent meg tudna tenni, akkor miért nem teszi meg.Zsoltár 115: Az egek az égnek egei, de a földet az ember fiainak adta.
A Mennyben minden úgy van, ahogy Isten akarja.A földre csak akkor avatkozik bele, ha az emberek erre megkérik nyomatékosan, nagy súllyal, mert tiszteletbentartja az ember jogát a földhöz. Az ember miatt megtelt a föld rosszal, hiszen átjátszotta a sátánnak. Azért nem szünteti meg a sok rosszat azÚr, mert a föld nem az Ő birtoka. Nem avatkozik be úgy a földi eseményekbe, ha nyomatékosan, hitelesen, nagysúllyal fel nem kérik. Nem akar minden egyes ötletszerű kérést meghallgatni. Ezért fontos a nyomatékos, hiteles ,nagy súlyú kérés. Megvárja ezt az Úr. Mennyei szinten legyen komolyan vehető egy kérés. Még akkor ismegcselekszi, ha csak 1 ember kéri. Ha 2-3 ember, akkor még csodákat is megtesz ezekben az esetekben.Egy ember elveszítette a munkahelyét létszámleépítés miatt. Beadott pályázatot arra a helyre, ahová a legjobban szeretett volna menni. Elutasították. Aztán több helyre is beadta, de ott is. A munkanélküliség sokkal nagyobb lelki teherrel jár, mint az eredeti probléma. Átélik az emberek, hogy mintha ők nem kellenének senkinek. Nincs rájuk szükség. De ez nem igaz, mert ők erről nem tehetnek. Ez az ember is eljutott erre a szintre, és nem tudott éjjelente aludni, hanem végig sírta az éjszakákat. Közel volt már az idegösszeomláshoz, de közben egyfolytában imádkozott munkáért. Tibornak megesett rajta a szíve, és egy akarattal imádkoztak ezért. Természetes szinten reménytelennek tűnt a helyzet. Megvallotta, hogy az Úrnak annyit jelent tenni ebben a helyzetben egy csodát, mint neki felkapcsolni a villanyt. Délelőtt 10-kor volt ez. Délután 2-kor kapott egy hívást Tibor, hogy a legelső helyről felhívták, mert váratlanul megsértődött az egyik munkatárs, kérte az idő előtte nyugdíjazását, és elment. A testvért felvették. Előtte az Úr felé is megkeseredett. Már gyülekezetbe is ritkábban járt. Pedig nem volt rossz keresztény, csak már ez  túlterhelés volt a lelke számára. Pénteken megjelent a 3 naposon, és utána minden összejövetelen ott volt. Nagyonörült neki Tibor is. „A megadatott kívánság életnek fája” Sokszor nem beszédre van szükség, hanem egy csodára.Az Úrral való kapcsolata is egyből kivirágzik az embernek. Csodákra van szükség egyébként minden nap! Csodákban kell járnunk! TUD TÖRTÉNNI MINDEN ILYEN KISEBB-NAGYOBB CSODA VELED IS! Akkor, ha a kéréseidet úgy adod az Úrnak, hogy kilépsz a vallásoskodásnak a megszokott világából, és belépsz abba a kapcsolatba, amiben maga az Úr a lényeg. Onnan már az Úr dolga, hogymegcselekszi-e, de a felelősség is az Övé, mert meghallgatta. Isten minden nagy súllyal eléje rakott imátmeghallgat.Nem csak azt tudja megoldani, ami a természetes törvényszerűségek által lehetséges, hanem azt is, ami lehetetlen!!Neki semmi sem lehetetlen! Amikor a 75 éves Ábrahámnak megígérte, hogy lesz gyermeke, utána eltelt 25 év, és megszűnt mindkettőjüknél a gyermeknemzés képessége. Aztán Isten közben többször megjelent, és az ígéretet megerősítette. Közben Ábrahámék minden okoskodást kitaláltak. De egyik sem az Úr akarata volt. Aztán mintha 25 év csak 1 nap lett volna, az Úr ismét megígérte Izsákot. Aztán megint megjelent az Úr, akkor már Sárais nevetett, és az lett a neve a gyereknek, hogy nevetés. „Avagy lehetetlen-e az Úrnak valami?” – kérdezte az Úr Sárától. Ami neked lehetetlen, az Istennek nem! Szabadítsd fel az életedet, hogy Isten a te életedben is akar, hajlandó csodákat tenni. Szívesen teszi. Ahol neked valami lehetetlennek tűnik, ott nyisd ki a szívedet, és várd a csodát.Sokszor azért nincs csoda, mert nincs rá nyitva a szívünk. A könyörgés után nyisd ki a szíved, hogy csoda fog történni! Belül nyisd ki magad arra, hogy az meg lesz akkor is, hogy ha nem érted, hogy ez hogy lesz meg. Mégakkor is, ha a társadalom és a természetes törvényszerűségeket is meg kell emiatt változtatni! Az Úrnak semmisem lehetetlen! Nem egy elfelejtett személy vagyok Istennél! Illés hozzánk hasonló ember volt. Semmiben nem különbözött tőlünk! Nem volt nekik könnyebb hinni, mint nekünk. Nekik is kérni kellett, aztán kinyitni magukat arra, hogy az meglesz! Ha nem nyitod ki magadat az ima után, hogy meglesz, akkor nem lesz meg! Jézusból erő származott, amely mindenkit meggyógyított. Lassan ment, és akkor a fekvő beteg emberek megérintették, és meggyógyultak. Előtte minden nyugodt, utána minden beteg felállt, jártak a sánták, a vakok láttak, lábak nőttek ki, csonkák megépültek. Olyan, mint a hajó útja a tengeren. Ahol Ő elmegy, ott nem maradminden ugyanúgy!!!! Fölszántja a dolgokat, hullámokat indít el. Elment Názáretbe, és nem tudott csodát tenni, csak néhány kisebb betegséget gyógyított meg kézrátevéssel, és meg volt döbbenve a hitetlenségükön. Sehol nincs a próféta tisztesség nélkül.....Normális emberekké váltak az emberek a szolgálata nyomán, de Názáretben nem történt semmi ilyen, mert a benne lévő erő nem tudott kijönni, mert nem hittel viszonyultak hozzá.A vérfolyásos asszony történetében is látjuk, hogy Jézusból erő áradt ki. Jézus csak azt vesziérintésnek, hahittel érinted meg. Ha nem, akkor az csak szorongatás. Szúrod az oldalát, rajta állsz a lábán, és ettől te nemfogsz meggyógyulni. Csak kellemetlenséget okozol vele Jézusnak.A hit az a kinyílás, hogy kérsz valamit, ésutána elhiszed, hogy megkapod.
Márk 11:24 Azért mondom néktek:Amit könyörgéstekben kértek, higyjétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglészen néktek.Nem elég csak kérni, hanem hinni is kell, hogy megkapjuk. Nyisd ki a szíved száját, hogy le tudjon jönni az áldás! Különben nem sugárzik beléd Jézus ereje. ha nem hittel kérsz, akkor názáreti ember vagy. Európában nagyon kevés csoda történik. A 3. világban sokkal több történik. Európában már otthon van Jézus, és azemberek úgy tekintenek rá, hogy az övék. A többi területeken sokkal több csoda történik, mert amikor Jézuseljön egy európai keresztény gyülekezetbe, akkor azt mondják az emberek, hogy ismerik. Amikor ide eljön, akkor minden összejövetelen majd fölrobban attól az erőtől, ami benne van, de nem tudja kiengedni. De akik úgy jönnek, mint a vérfolyásos asszony, azok mindig kapnak kijelentést az Úrtól. Te mit vársz Jézus Krisztustól? Úgy jössz,hogy most mindenképp szóljon valamit az Úr, mert neked különben annyi? Azon múlik, hogy én hogy jöttem, hogymilyen a dicséret. Tanuljuk meg, hogy békés időben is azért jöjjünk az összejövetelre, hogy fölmagasztaljuk Istent, és hálát adjunk neki! Amikor énekeljük, hogy Jézus, akkor legyen benne a reménység, hogy Ő az egyetlen megváltónk, szabadítónk. Senki más nem tudja megoldani a te helyzetedet! De Ő igen! Nem kell, hogy tudjad az elméddel, hogy mi történik. Nem csak az tud megtörténni, amit értesz. Az is meg tud történni, amit nem értesz. Az Úr minden fölött úr. Bizonyság mesélése: /Busz, metró, troli/. Mindent lekéstem volna természetes számítás szerint. Imádkoztam hogy elérhessem a buszt. Az Úr csak ennyit szólt: „Fuss!”! Minden akkorra lett időzítve.Előbb meghallgatta az Úr az imámat, mint ahogy én azt elmondtam volna! Időben indította a trolit. Tehát még időben visszafelé is tud csodákat tenni. -> Azóta mindent elhiszek! Nem érdekel, hogy hogyan cselekszi meg, csak teljesüljön a kérés! A szeretet mindent hisz. Ez nem azt jelenti, hogy mindent elhisz. Nem naiv lesz, és nem teljesen elhülyül! Úgy kell érteni a görög alapján, hogy a szeretet mindenben hisz, amit Isten Igéje megígért. Nincs olyan az Igében, amit aszeretet ne hinne el, hogy meg tud történni. Ha nem hiszel mindent el, akkor a szeretetben vagy hiányos. Posztkommunista, materialista társadalomban az emberek csakagyaskodnakIstenről: miért kell imádkozni, miértkell hinni, miért kell minden nap imádkozni? Ha bölcs akarsz lenni, akkor ki kell menni, és szét kell nézni, mert a bölcsesség az utcán kiált. Láttál már olyat a valóságban, hogy ima nélkül működött a kereszténység? Ilyen nincs.Lehet, hogy nem az az ember imádkozott azért a dologért, hanem valaki más, de valaki biztosan! Szokták mondani,hogy: Isten miért engedi meg ezt a sok szenvedést? Erre azt mondja az Úr az embernek, hogy: Miért engeditek meg ti ezt a sok szenvedést?? Mit csináljon Isten az emberekkel? Kapcsolja át az agyukat, mint a Macskafogóban a macskákét? De Isten nem ilyen. Ha ezt megtenné, akkor azok már nem emberek lennének, hanem robotok és gépek. Az Úr szabad akarattal teremtette meg az embert. Nem Isten a felelős, hanem az ember.Szívesen segít az Úr, ha megkérik, hogy avatkozzon be.Kap felhatalmazást 2 tanúval, hogy nem erőszakkal avatkozott be.Ima nélkül semmi nem történik ebben a földi szférában.Állhatatos, minőségi ima mindent meg tud változtatni, ha hittel van elegyítve, vagyis hiszem, hogy meg is fogtörténni!!!! Nulla ima, nulla beavatkozás. Isten még az ördöggel is jogszerűen jár el. Lásd Jób!
Zsoltár 113:6 Aki magát megalázva, tekint szét mennyen és földön…
Az Úrnak meg kell magát aláznia, hogy lenézzen a földre, mert nem szereti nézni.Neki olyan lenézni a földre, mintha neked öltönyben kellene segíteni a WC pucoló kezét kiszabadítani a WC-ből, mert beszorult. :)Felháborító, amikor az emberek vádolják Istent, hogy mennyi rosszat csinált itt a földön. Neki ehhez semmi köze!
Visszatérve Epafráshoz.Ahhoz, hogy a keresztények a gyülekezetben meg tudjanak állni tökéletesen, és azIsten minden akaratában, ahhoz az embereknek szellemi harcolni kell.Enélkül nem állnak meg tökéletesen a többiek. Nagyon fontos üzenet ez a vezetőknek, családfőknek!
Róma 15:1 Tartozunk pedig mi az erősek, hogy az erőtelenek erőtlenségeit hordozzuk, és ne magunknak kedveskedjünk.
Az erős keresztényeket nem arról lehet felismerni, hogy kritizálják a másikat. Sokszor magukat erős keresztényeknek valló emberek beszélgetése abból áll, hogy: Azt hallottad, hogy mit csinált az X? Mik vannak!
Prédikátor 7:10. Ne mondd ezt: mi az oka, hogy a régi napok jobbak voltak ezeknél? Mert nem bölcsességből származik az ilyen kérdés.
Biztos, hogy rosszabb társadalomban élünk, mint ők annak idején? Vagy amikor az orgiákat összekötötték a bálványimádással? Amikor ezek a beszélgetések mennek, akkor az a jelentése a beszélgetésnek, hogy: Én nagyon jó keresztény vagyok. Tudod, én is. Epafrás sem hüledezett Pállal együtt, mert akkora intést kapott volna, hogy csak nézett volna. Imádkozott, űzte, kötözte a gonosz szellemeket, hogy visszataláljanak a testvérei Isten minden akaratába! A szellemi harccal csodákat lehet elérni! Van olyan, hogy valakivel már órákat beszéltél normálisan, vitázva, halkan, hangosan, és nem értél el semmit.
„Annyi kritizáló mondatot mondhatsz a testvéredről, amennyit imádkoztál érte!!!!” /Uzoni Péter/ 
És általában ha már imádkoztál néhány mondatot valakiért, akkor nem is fogod kritizálni azért, amiért imádkoztál.Nem csak hálát kell adni, hanem szellemi harcolni kell az emberekért, a magyar keresztényekért. A szellemi harcról tudni kell, hogy a démonok utána megpróbálnak visszajönni. Ha üresen találják a házat, akkor 7x gonoszabbakkal együtt jönnek vissza. Erre nem az a megoldás, hogy nem űzzük ki.Kérni kell a Szent Szellemet, hogy töltse be utána azt az embert, akiért szellemi harcoltá. Epafrás is ezt tette. Több ezer km-ről űzte le adémonokat az emberről. Távolból is ki lehet űzni a démonokat. Nem kell, hogy az illető ott legyen, mert nem azemberhez beszélünk. Nem is kell tudnia az illetőnek. Nem okvetlenül szükséges az ő együttműködése. A démonnak szólunk. Ha te hittel szólsz neki, hogy menjen ki, akkor ez a démon és a te ügyed. A szellemvilágban nincs távolság.Több ezer km-ről is ki lehet űzni a démonokat. Sokszor ez még jobb is, ha lázadó emberről van szó. Ebben nem csalódtam még egyszer sem. Csodákat lehet ezzel művelni. Szülők, ha nem jutnak dűlőre a gyermekekkel, el kell kezdeni a szellemi harcot keményen, alaposan, meg nem hátrálva, minden apró részletre kiterjedően. Amit nem tudsz elérni beszélgetéssel, fenyítékkel, azt le lehet rombolni. Kapsz egy démonmentes embert. Addig űzd, amíg azt nem érzed, hogy aztán mindent kiűztél. Aztán kérd a Szent Szellemet, hogy töltse be a gyerek szívét! Ezt tedd folyamatosan, és akko rnem szivárognak vissza. A beszélgetések nem működnek ilyenkor, hanem csak még nagyobb bajt okoznak. El kell űzni először a démonokat. Milyen az a harc, ahol egyből a gyalogosok mennek be? Először mindent le kell bombázni! Amikor már semmije nincs az ellenségnek, akkor menjenek be a gyalogosok. Amíg ezt nem csinálják meg az emberek, addig vagy magukban keresik a hibát vagy a másikban. Mind2 rossz, mert egyik sem igaz. A démonok a hibásak, a gonosz szellemek. Ezeket űzd el, aztán hívd be a Szent Szellemet! Megszűnik a problémák 90%-a. Sokszor a démonok hülyét csinálnak az ilyen emberekből, és nem is veszik észre.Nem csak ezért kell imádkozni szellemi nyomáskor, amit érzel, hanem azokért is, amiket nem.  A familiáris démonokat pl. megszoktuk, szeretjük. Nem érezzük a jelenlétüket, mert anyánk méhétől fogva a jelenlétükben nőttünk föl. Bizonyos démonokkal együtt nőttünk fel. Nem is tudjuk róluk, hogy démonok, hanem azt hisszük, hogy az életünk természetes része. Ha nem űzzük ki ezeket, akkor soha nem tudunk tovább lépni egy magasabb szintre szellemileg. Vagy a helyi démonokat sem érezzük, mert a megszokott életterünkben vannak. Fogod a 4 nagyszülődnek, a házastársad 4 nagyszülőjének a családnevét, és imádkozod, hogy a Kovács,Tóth, Horváth, Német, Takács, Szabó családból származó harag, meg nem bocsátás stb....és ezeket mindkiűzöd. Meg beleveszed azokat is, amiket máshonnan jönnek. És közben te is más leszel, mert lemennek rólad a démonok. Sokszor a válaszainkban sem vesszük észre, hogy rosszul reagálunk. Az összes veszekedésnek, feszültségnek az okozói démonok. A témát is a familiáris démonok dobták be, és hetente vissza akarnak jönni, amin van a vita.A gyerekekről is le kell űzni, mert ők még nem tudják./ Disznók a szalonban c. könyv! / A szellemi harc rendkívül fárasztó tevékenység, ahol démonokhoz, gonosz angyalokhoz beszél az ember, kötöz meg őket, amire azok reagálnak. Forradalmasítani lehet a szellemi harccal az életet! Ki akadályoz meg, hogy a názáreti Jézus nevében, a hitetlen démonokat megkötözd? Menj be az imakamrádba és tedd meg! Ha erősnek érzed magad, akkor hordozd azerőtlenek erőtlenségeit. Ha meg nem érzed erősnek magad, akkor mit kritizálod a többieket?Amikor mész az utcán, és nyomás alatt egyszer csak hirtelen felvirul rád a nap, akkor nehogy azt hidd, hogy ez csak Istennek köszönheted, hanem tudd meg, hogy valaki imádkozik érted.Isten nem hangulatisten. Ő nagyon következetes, állhatatos. Ő szeret. Ezen nem változtat. Lehet, hogy elver, de szeret. Ő nem olyan, hogynéha mérges hangulatban van, máskor meg vidám!Vannak emberek, akik egyszer elhiszik, hogy Isten szereti őket, aztán nem, aztán megint, aztán megint nem. Az ilyen embereknek 90%-ban a szülei vagy alkoholisták, vagy elváltak.Ilyen a hatása, amikor aszülőket nem lehet kiszámítani.
Lukács 10:17 Visszatére pedig a hetven [tanítvány] örömmel, mondván: Uram, még az ördögök is engednek nékünk a te neved által! Luk 10:18 Ő pedig monda nékik: Látám a Sátánt, mint a villámlást lehullani az égből.Luk 10:19 Ímé adok néktek hatalmat, hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden erején; és semmi nem árthat néktek.Luk 10:20 De azon ne örüljetek, hogy a lelkek néktek engednek; hanem inkább azon örüljetek,hogy a ti neveitek fel vannak írva a mennyben.
Ha rendszeres szellemi harcos leszel, akkor neked nagyon könnyű lesz megtartanod ezt az Igét! A szellemeknekünk engedelmeskednek. Odamennek a démonok, a gonosz szellemi lények, ahová mi küldjük őket. Csak fiatal keresztény korában örül az ember, hogy engednek neki a gonosz szellemek. Aztán rájön, hogy ez milyen fárasztó. Kimerültségig tartó munkát végzett Epafrás.
2-2,5 órás munka az olyan szellemi harc, amelyben teljesen megkötözöl, kiűzöl minden démont, ami csak élés mozog. Ez kemény, fárasztó munka. Egy vezetőnek jó, ha hetente 1x, 2x  megteszi ezt. De nekünk is.Kötözd meg reggel ezeket az erőket, amelyek jönnek ellened. Ha rád jönnek, akkor nem tudsz jól imádkozni. Ilyenkor el kell űzni a démonokat, hogy egyáltalán el tudjál kezdeni imádkozni.A Hit gyülekezete sikerének akulcsa a démonűzés, a szellemi harc. De ezt nem csak 20 embernek kell végezni.Ha megrekedést látsz valahol, akkor ne kritizáld, hanem kapcsolódjál be te is a szellemi harcba, hordozdaz erőtlenségeket!
Máté 18:18 Bizony mondom néktek: Amit megköttök a földön, a mennyben is kötve lészen; és amit megoldotok a földön, a mennyben is oldva lészen.Máté 18:19 Ismét, mondom néktek, hogy ha ketten közületek egy akaraton lesznek a földön minden dolog felől, amit csak kérnek, megadja nékik az én mennyei Atyám.
Az egyháznak hatalma van arra, hogy a gonosz angyalokat is megkötözze. Amit feloldunk a földön, az fel van oldva a Mennyben, az égben is! 19. vsz. Az ellenség minden erején. Gonosz angyalok fölött is hatalma van az e.h-nak! A kötés és oldás hatalma az angyalok világára vonatkozik, az űzés pedig a démonokra.
Máté 16:18 De én is mondom néked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat.Máté 16:19 És néked adom a mennyek országának kulcsait; és amit megkötsz a földön, a mennyekben is kötve lészen; és amit megoldasz a földön, a mennyekben is oldva lészen.
Semmi nem árthat nekünk!
Sokszor a keresztények félnek attól, hogy ha nagyon erősen szellemi harcolnak, akkor utána árthat nekik a sátán.Ha valaki nem bölcsen szellemi harcol, és túl megy a látásán és a hitén, akkor előfordul, hogy kár keletkezik, mert beviszik a bozótosba.Amire nincs látásod és hited, abba nem jó, ha belefeszíted magad. Amire viszont van, azt kötelességed megtenni!Felemás igában élőknek evangélium:
1Korinthus 7:13 És amely asszonynak hitetlen férje van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa azt.1Kor 7:14 Mert meg van szentelve a hitetlen férj az ő feleségében, és meg van szentelve a hitetlen asszony az ő férjében, mert különben a ti gyermekeitek tisztátalanok volnának, most  pedig szentek.
A hitetlen házastársad meg van szentelve benned, és a gyermekeid is.Ezáltal győztes tudsz lenni a szellemiharcban!A felemás igában élő keresztény nincs vereségre ítélve!!!!
1Móz 3:15 És ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között, és az ő magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod.
Megfélemlítettséget tud létrehozni, hogyha a sarokmarást vesszük figyelembe. Mivel Jézus a kígyó fejéretaposott, és ő a Megváltó, ezért megváltott minket a sarokmarástól is!
Márk 16:17 Azokat pedig, akik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek; új  nyelveken szólnak.Márk 16:18 Kígyókat vesznek föl; és ha valami halálost isznak, meg nem árt nékik: betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak.
Ezek a hit alapvető jelei! Ahol élő, bibliai hit van, ott ezeknek működniük kell.
Elsőnek mondja a démonűzést. A szellemi harc is démonűzés, nem csak az, amikor valakiből szemtől szembe űzzük. Mindegy, hogy valakiben vagyvalakin lívül van a démon. El tudod űzni. 1000 km távolságról is el tudod űzni! Ha sok szellemi harcos lenne, akkor sokkal több keresztény érezné magát sokkal többet jól. Semmi nincs véletlenül: ima, böjt. Aztán: „kígyókat vesznek föl”. Ne add fel, amikor sokszor imádkozol valamiért! Még Pálékat is megakadályozta a sátán, hogy az útjukon tudjanak haladni Róma felé. Dávid sem véletlenül mondja a zsoltárokban, hogy hálót vetettek az útján, hurkot.A sátán tudta, hogy ha Pál bejut Rómába, akkor a birodalomnak vége lesz kis idő múlva, mert a birodalomgerincét kiüti az erővel, ami benne van. Pál bátorságot vett mindig. Sok-sok viszontagság után megérkeznek Máltára. Ott a Máltai Szeretetszolgálat jön Az Újszövetségben is igaz, hogy ha a sátán fejére lépsz, akkor sarokmarásban részesülhetsz, de akkor sem árthat neked semmi! Ne foglalkozz vele, hanem menj tovább! Ne engedd magad megakadályozni!! Mindent megmozgatott a sátán, hogy Pált megölje, de nem sikerült neki. Pál bement Rómába, és a Római Birodalomnak annyi volt. Itt véget is ért az Apcsel.Az  Európai kontinensbe kipusztíthatatlanul beoltotta Pál az evangéliumot, az ébredést .Itt akkor leszébredés, ha nem leszünk názáretiek, hanem úgy viszonyulunk Jézushoz, hogy nem ismerjük. Bátran szellemi harcolj! Enélkül nem megy előre az ébredés! De vele minden sikerülni fog! Eddig azért nem tudtadmegoldani, mert testtel küzdöttél, és nem a mögötte lévő szellemi lényeket kötözted meg. Tedd meg, és minden  megváltozik!

Apokalipszis - Europa halála?

Oriana Fallaci 2005-ben az „utolsó szó jogán”, néhány hónappal a halála előtt még egyszer, drámai erővel megszólalt egy könyv terjedelmű öninterjú formájában, amely a Harag-trilógia előző köteteinek (A harag és a büszkeség; Az értelem ereje) betetőzése. Fallaci az öninterjú utószavának az Apokalipszis címet adta. Az írónő nyitott szemmel és hideg fejjel látja a jövőt: látomásában nem a túlvilágról, hanem az Európára váró megpróbáltatásokról szól. Fallacinak a nyilvánosság számára készült utolsó sorai most először olvashatók magyarul. Részletek a műből, Földvári Katalin műfordításában.

A Nyugat és az Iszlám összeütközése nem más, mint az a harc, amiről János evangélista beszél. Én a magam kis Apokalipszisében megmaradok két lábbal ebben a földi valóságban. Semmi találós kérdés, semmi rejtvény, semmi hátsó szándék. Csak nagyon egyértelmű tények. Nyilvánvaló események. Egy olyan világ félreérthetetlenül kirajzolódó képe, amelyben megvalósulni látszik egy kétezer éves prófécia. Tudom, hogy a Fenevad cinkosai nem örülnek majd ennek. Tudom, hogy az én kis Apokalipszisem meg fogja sokszorozni a már megszokott fenyegetések számát. De ez nem ijeszt meg, nem veszi el tőle a kedvem. Már megvívtam azt a háborút, amit fontos volt megvívni. Ezt már nem lehet kitörölni, még akkor sem, ha minden egyes könyvemet elégetik az 1938-as Berlin egyik terén. És bármilyen árat kell is fizetni érte, én folytatni fogom a harcot.

--------------------------------------------------------------------------------------------------

A kollaboránsok bélyege, a másik fenevadé, amelyik akár jó-, akár rosszhiszeműen segíti a Fenevadat. Ez Európa, amit Eurábiának hívok, ez a Nyugat, amelyet morális rákbetegség emészt, az Iszlám játékszabályai szerint játszik. Rezignált, leigázott, beijedt. Az Apokalipszisre történő utalás csupán intellektuális játéknak tűnik, igaz? Irodalmi leleményességnek, írói fantáziának, mesebeszédnek. Csakhogy ez a tragikus valóság, amelyben benne élünk, kétezer évvel János evangélista után. Ahhoz, hogy ezt megértsük, elég, ha belelapozunk az újságokba és belenézünk a tévébe, vagy meghallgatjuk azokat a képtelenségeket, amiket az európai politikusok mondanak. Gondoljon csak arra, amiket a Francia Köztársaság elnöke, vagyis Chirac mondott Philippe de Villiers-nek: „Mon cher ami, les racines de l’Europe sont autant musulmanes que chrétiennes!” (Drága barátom, Európa gyökerei legalább annyira muzulmánok, mint keresztények!) Felesleges azon tanakodni, vajon ivott-e. Nem ivott, éppen előtte sikerült meggyőznie a szövetségeseit, hogy az Európai Alkotmányban ne említsék meg a zsidó-keresztény gyökereket. Vagy gondoljunk csak arra, amit a francia szocialista, Laurent Fabius mondott 2003 májusában azon a kongresszuson, amelyet a pártja rendezett Dijonban: „Ha majd a polgármesteri hivatalainkat díszítő Marianne egy olyan francia fiatalasszony vonásait viseli, aki bevándorolt hozzánk és itt állampolgárságot kapott, akkor nagy lépést tettünk előre a Köztársaság eszméinek megvalósításában.” Egyébként nem én vagyok az egyetlen, aki úgy gondolja, hogy a Fenevadnak már sikerült megnyernie a másik fenevad segítségét. 2003 júniusában Jean Raspail, az az író, aki az Il campo dei santi, a Szentek Tábora című könyvében már 1973-ban bejelentette a civilizációnk pusztulását, írt egy cikket a Le Figaróban János evangélista stílusában. Olvassa el! Beszél arról a lüktető tamtamról, ami Franciaországban is a befogadás, a multikulturalizmus, az emberi jogok ütemét veri, persze csupán az egyik oldalra érvényesen. Rámutat azokra az önkényeskedő törvényekre, amiket ma antirasszista törvényeknek hívnak. Beszámol az ország öncsonkításáról, amit az iskolákon és a bíróságokon, a pártokon és a szakszervezeteken, az újságokon és a tévécsatornákon keresztül véghezvisz, kiszolgáltatja magát a bevándorlóknak, és így fejezi be a cikkét: „Meg vagyok győződve róla, hogy Franciaország sorsa megpecsételődött. Azért vagyok meggyőződve, mert – ahogy François Mitterand mondta – már otthon érzik magukat az én otthonomban. És a helyzet immár visszafordíthatatlan. 2050-re az eredeti franciák a lakosságnak mindössze a felét fogják kitenni. És már mind öregek lesznek. A másik fele magrebi, afrikai, ázsiai lesz, a harmadik világnak nevezett kifogyhatatlan utánpótlásból fog származni. És egész Európa, az egész, menetel a saját halála felé…”

Mindenekelőtt az iszlám terrorizmus fokozódása. A lefejezett, elvágott torkú, tarkón lőtt, felnégyelt halottak szűnni nem akaró sora… Az emberek, különösen Olaszországban, úgy hozzászoktak ehhez, mintha már tényleg meg lennének jelölve a homlokukon és a jobb kezükön. Ó, eleinte azért kivált még némi reakciót az emberekből! Amikor vacsoraidőben, a tévéhíradóban egy újabb túszejtésről hallanak, ami tízből kilenc esetben egy iszonyatos halálnem előjátéka, vannak azért még olyanok, akik a kezükbe temetik az arcukat vagy elkáromkodják magukat. És akad talán olyan is, aki még emlékszik arra, hogy mások elrablása a Fenevad ősi szenvedélyei közé tartozik. Olyan szenvedély, ami visszanyúlik egészen azokig az időkig, amikor a törökök elárasztották a Földközi-tenger partjait, és túl azon, hogy dúltak, gyilkoltak, romboltak, el is raboltak, hogy eladhassanak a rabszolgapiacokon Tuniszban vagy Algírban vagy Isztambulban. Ehhez jön még az emberek lefejezésének szenvedélye, amit Mohamed megtett, és megteszik a követői is immár ezerháromszáz éve. És amikor a tévéhíradó hírül adja, hogy az iszonyatos halál bekövetkezett, hogy a túszt lefejezték vagy elvágták a torkát vagy tarkón lőtték, „Ah, micsoda aljasság! Micsoda gyalázat!” mondogatják. De aztán feledésbe merül. Hozzászoknak, ahogy én is hozzászoktam ahhoz, hogy Saigonban bármikor belefuthatok egy merényletbe, és a harcok látványához Dak Tóban vagy Tri Quangban vagy Da Nangban. Rettenetes élmény volt számomra végigkövetni az első összecsapást Vietnamban. Ott álltam az esőben, láttam, ahogy azok a tengerészgyalogosok, amint találat éri őket, eldőlnek, mint egy darab fa, hogy ott maradnak vérrel borítva a földön, és azt nyöszörgik „mama, mama!”, és ott találtam magam az egyikük mellett, aki felnyílt hassal, a kezei közt a beleivel haldoklik, és gyötrődtem és éreztem, hogy felkavarodik a gyomrom. És hogy egyszer csak elhányom magam. Második alkalommal már nem. Már sokkal kevésbé gyötrődtem, és nem hánytam. Harmadszorra már minden különösebb megrendülés nélkül viseltem az egészet. Hozzászoktam. Ami a merényleteket illeti, amiket a vietkongok Saigon éttermeiben vittek véghez, na igen...

Eleinte vonakodva mentem étterembe. Minden egyes alkalommal azt kérdeztem magamtól, vajon ez lesz számomra az utolsó étkezés, és evés közben attól féltem, hogy a levegőbe röpítenek, vagy megpillantok egy vietkongot bombával a kezében. Aztán már nem. Annyira hozzászoktam, hogy egy nap azt mondtam saját magamnak: talán kővé váltál, elaludtál? És felébredtem. Bizonyos esetekben vétek hozzászokni valamihez. És mazochizmus is. A hozzászokás kiábrándulást hoz létre, a kiábrándulás fásultságot, a fásultság pedig közönyt. És azon túl, hogy ellehetetleníti az erkölcsi értékítéletet, a közöny megfojtja az önvédelmi ösztönt is. Azt, ami arra indít, hogy megvédjük magunkat, hogy küzdjünk. Kíváncsi lennék, hogy az olaszok vajon hogyan fognak reagálni, amikor a Fenevad a saját házaikban csap le rájuk. Amikor megtámadja őket, miközben együtt vannak családjukkal, vagy éppen dolgoznak egy felhőkarcolóban, vagy vonaton utaznak, vagy misén ülnek. Mert előbb vagy utóbb nálunk is meg fog történni, ami megtörtént New Yorkban, Madridban, a világ számos más pontján, ami folyamatosan történik Izraelben és Irakban, ahol még templomokban is gyilkolják az embereket. És nem biztos, hogy a szíveslátásról szóló prédikációkkal, azzal, hogy bárkit befogadnak, aki Lampedusánál partot ér, hogy politikai menedékjogot és szavazati jogot adnak nekik, a pacifizmusról és multikulturalizmusról való hablatyolással, hogy „ellenállónak” nevezi a hóhérokat, az olaszok úrrá tudnak majd lenni a helyzeten

(Oriana Fallaci: Az utolsó interjú – Az Apokalipszis, Művelt Nép Könyvkiadó, 2016)

Forrás:Hetek.hu

dr. Ruff Tibor - Szellemiharc

Kolosse 4:12 Köszönt titeket Epafrás, ki ti közületek való, Krisztusnak szolgája, mindenkor tusakodván ti érettetek imádságaiban, hogy megállhassatok tökéletesen és teljes meggyőződéssel az Istennek minden akaratjában.Kol 4:13 Mert bizonyságot teszek ő felőle, hogy sokat fárad érettetek és azokért, kik Laodiceában és Jerápolisban vannak.

A Szent Szellem a szellemi harcról tanít kívülről is és belülről is hetek, hónapok óta. Erős bizonyság, hogy ugyanezt kapom kívülről is. Sándor is erről beszél. Amikor ennyire nyomatékosan van valamiről szó, akkor arr anagyon oda kell figyelni, mert az nagyon fontos. Sokan azt gondolják, hogy ez csak valami emberi dolog. Nem esik le nekik a tantusz, hogy amikor már valamiről ennyiszer van szó, akkor ezt a Szent Szellem üzeni. Sokszor hetek telnek el, mire az embereknek ez leesik.Itt van Epafrás, aki Pállal együtt Rómában volt. Együtt éltek. Több ezer km-re van ez Kolossétól, amely a mai Törökországban található. A közös imákban Epafrás mindig tusakodott a kolossébeliekért. Ez harcot jelent. Szellemi harcot folytatott az imádkozásaikban mindig, mindenkor. Nagyon fontos minden szó az Igében. Rendszeres imádkozó volt Epafrás.

Kolossé 1:9 Azért mi is, amely naptól fogva [ezeket] hallottuk, nem szűnünk meg érettetek imádkozni, és kérni, hogy betöltessetek az [Isten] akaratának megismerésével minden lelki bölcsességben és értelemben,

Minden nap, rendszeresen imádkoztak. Ezekben ő szellemi harcolt a kolosseiekért. A saját népe, családja élt ott. Évek óta nem volt otthon, és mégis felelősséget érzett arra, hogy mindenkor szellemi harcot folytasson értük. Ha egy keresztény igazán elkötelezett az övéi iránt (családja, helyi gyülekezete, testvérei, rokonsága, országa,nemzete, Európa), akkor imádkozik értük. Az ébredés motorja az ima. Csak így lesz ébredés. Rajtunk múlik, hogy imádkozunk-e érte. Sokan nem értik, hogy Isten, aki mindent meg tudna tenni, akkor miért nem teszi meg
.
Zsoltár 115: Az egek az égnek egei, de a földet az ember fiainak adta.

A Mennyben minden úgy van, ahogy Isten akarja.A földre csak akkor avatkozik bele, ha az emberek erre megkérik nyomatékosan, nagy súllyal, mert tiszteletbentartja az ember jogát a földhöz. Az ember miatt megtelt a föld rosszal, hiszen átjátszotta a sátánnak. Azért nem szünteti meg a sok rosszat azÚr, mert a föld nem az Ő birtoka. Nem avatkozik be úgy a földi eseményekbe, ha nyomatékosan, hitelesen, nagysúllyal fel nem kérik. Nem akar minden egyes ötletszerű kérést meghallgatni. Ezért fontos a nyomatékos, hiteles ,nagy súlyú kérés. Megvárja ezt az Úr. Mennyei szinten legyen komolyan vehető egy kérés. Még akkor ismegcselekszi, ha csak 1 ember kéri. Ha 2-3 ember, akkor még csodákat is megtesz ezekben az esetekben.Egy ember elveszítette a munkahelyét létszámleépítés miatt. Beadott pályázatot arra a helyre, ahová a legjobban szeretett volna menni. Elutasították. Aztán több helyre is beadta, de ott is. A munkanélküliség sokkal nagyobb lelki teherrel jár, mint az eredeti probléma. Átélik az emberek, hogy mintha ők nem kellenének senkinek. Nincs rájuk szükség. De ez nem igaz, mert ők erről nem tehetnek. Ez az ember is eljutott erre a szintre, és nem tudott éjjelente aludni, hanem végig sírta az éjszakákat. Közel volt már az idegösszeomláshoz, de közben egyfolytában imádkozott munkáért. Tibornak megesett rajta a szíve, és egy akarattal imádkoztak ezért. Természetes szinten reménytelennek tűnt a helyzet. Megvallotta, hogy az Úrnak annyit jelent tenni ebben a helyzetben egy csodát, mint neki felkapcsolni a villanyt. Délelőtt 10-kor volt ez. Délután 2-kor kapott egy hívást Tibor, hogy a legelső helyről felhívták, mert váratlanul megsértődött az egyik munkatárs, kérte az idő előtte nyugdíjazását, és elment. A testvért felvették. Előtte az Úr felé is megkeseredett. Már gyülekezetbe is ritkábban járt. Pedig nem volt rossz keresztény, csak már ez  túlterhelés volt a lelke számára. Pénteken megjelent a 3 naposon, és utána minden összejövetelen ott volt. Nagyonörült neki Tibor is.
 „A megadatott kívánság életnek fája”
Sokszor nem beszédre van szükség, hanem egy csodára.Az Úrral való kapcsolata is egyből kivirágzik az embernek. Csodákra van szükség egyébként minden nap! Csodákban kell járnunk! TUD TÖRTÉNNI MINDEN ILYEN KISEBB-NAGYOBB CSODA VELED IS! Akkor, ha a kéréseidet úgy adod az Úrnak, hogy kilépsz a vallásoskodásnak a megszokott világából, és belépsz abba a kapcsolatba, amiben maga az Úr a lényeg. Onnan már az Úr dolga, hogymegcselekszi-e, de a felelősség is az Övé, mert meghallgatta. Isten minden nagy súllyal eléje rakott imátmeghallgat.Nem csak azt tudja megoldani, ami a természetes törvényszerűségek által lehetséges, hanem azt is, ami lehetetlen!!Neki semmi sem lehetetlen! Amikor a 75 éves Ábrahámnak megígérte, hogy lesz gyermeke, utána eltelt 25 év, és megszűnt mindkettőjüknél a gyermeknemzés képessége. Aztán Isten közben többször megjelent, és az ígéretet megerősítette. Közben Ábrahámék minden okoskodást kitaláltak. De egyik sem az Úr akarata volt. Aztán mintha 25 év csak 1 nap lett volna, az Úr ismét megígérte Izsákot. Aztán megint megjelent az Úr, akkor már Sárais nevetett, és az lett a neve a gyereknek, hogy nevetés. „Avagy lehetetlen-e az Úrnak valami?” – kérdezte az Úr Sárától. Ami neked lehetetlen, az Istennek nem! Szabadítsd fel az életedet, hogy Isten a te életedben is akar, hajlandó csodákat tenni. Szívesen teszi. Ahol neked valami lehetetlennek tűnik, ott nyisd ki a szívedet, és várd a csodát.Sokszor azért nincs csoda, mert nincs rá nyitva a szívünk. A könyörgés után nyisd ki a szíved, hogy csoda fog történni! Belül nyisd ki magad arra, hogy az meg lesz akkor is, hogy ha nem érted, hogy ez hogy lesz meg. Mégakkor is, ha a társadalom és a természetes törvényszerűségeket is meg kell emiatt változtatni! Az Úrnak semmisem lehetetlen! Nem egy elfelejtett személy vagyok Istennél! Illés hozzánk hasonló ember volt. Semmiben nem különbözött tőlünk! Nem volt nekik könnyebb hinni, mint nekünk. Nekik is kérni kellett, aztán kinyitni magukat arra, hogy az meglesz! Ha nem nyitod ki magadat az ima után, hogy meglesz, akkor nem lesz meg! Jézusból erő származott, amely mindenkit meggyógyított. Lassan ment, és akkor a fekvő beteg emberek megérintették, és meggyógyultak. Előtte minden nyugodt, utána minden beteg felállt, jártak a sánták, a vakok láttak, lábak nőttek ki, csonkák megépültek. Olyan, mint a hajó útja a tengeren. Ahol Ő elmegy, ott nem maradminden ugyanúgy!!!! Fölszántja a dolgokat, hullámokat indít el. Elment Názáretbe, és nem tudott csodát tenni, csak néhány kisebb betegséget gyógyított meg kézrátevéssel, és meg volt döbbenve a hitetlenségükön. Sehol nincs a próféta tisztesség nélkül.....Normális emberekké váltak az emberek a szolgálata nyomán, de Názáretben nem történt semmi ilyen, mert a benne lévő erő nem tudott kijönni, mert nem hittel viszonyultak hozzá.A vérfolyásos asszony történetében is látjuk, hogy Jézusból erő áradt ki. Jézus csak azt vesziérintésnek, hahittel érinted meg. Ha nem, akkor az csak szorongatás. Szúrod az oldalát, rajta állsz a lábán, és ettől te nemfogsz meggyógyulni. Csak kellemetlenséget okozol vele Jézusnak.
A hit az a kinyílás, hogy kérsz valamit, ésutána elhiszed, hogy megkapod.

Márk 11:24 Azért mondom néktek:
Amit könyörgéstekben kértek, higyjétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglészen néktek.
Nem elég csak kérni, hanem hinni is kell, hogy megkapjuk. Nyisd ki a szíved száját, hogy le tudjon jönni az áldás! Különben nem sugárzik beléd Jézus ereje. ha nem hittel kérsz, akkor názáreti ember vagy. Európában nagyon kevés csoda történik. A 3. világban sokkal több történik. Európában már otthon van Jézus, és azemberek úgy tekintenek rá, hogy az övék. A többi területeken sokkal több csoda történik, mert amikor Jézuseljön egy európai keresztény gyülekezetbe, akkor azt mondják az emberek, hogy ismerik. Amikor ide eljön, akkor minden összejövetelen majd fölrobban attól az erőtől, ami benne van, de nem tudja kiengedni. De akik úgy jönnek, mint a vérfolyásos asszony, azok mindig kapnak kijelentést az Úrtól. Te mit vársz Jézus Krisztustól? Úgy jössz,hogy most mindenképp szóljon valamit az Úr, mert neked különben annyi? Azon múlik, hogy én hogy jöttem, hogymilyen a dicséret. Tanuljuk meg, hogy békés időben is azért jöjjünk az összejövetelre, hogy fölmagasztaljuk Istent, és hálát adjunk neki! Amikor énekeljük, hogy Jézus, akkor legyen benne a reménység, hogy Ő az egyetlen megváltónk, szabadítónk. Senki más nem tudja megoldani a te helyzetedet! De Ő igen! Nem kell, hogy tudjad az elméddel, hogy mi történik. Nem csak az tud megtörténni, amit értesz. Az is meg tud történni, amit nem értesz. Az Úr minden fölött úr. Bizonyság mesélése: /Busz, metró, troli/. Mindent lekéstem volna természetes számítás szerint. Imádkoztam hogy elérhessem a buszt. Az Úr csak ennyit szólt: „Fuss!”! Minden akkorra lett időzítve.

Előbb meghallgatta az Úr az imámat, mint ahogy én azt elmondtam volna! Időben indította a trolit. Tehát még időben visszafelé is tud csodákat tenni. -> Azóta mindent elhiszek! Nem érdekel, hogy hogyan cselekszi meg, csak teljesüljön a kérés! A szeretet mindent hisz. Ez nem azt jelenti, hogy mindent elhisz. Nem naiv lesz, és nem teljesen elhülyül! Úgy kell érteni a görög alapján, hogy a szeretet mindenben hisz, amit Isten Igéje megígért. Nincs olyan az Igében, amit aszeretet ne hinne el, hogy meg tud történni. Ha nem hiszel mindent el, akkor a szeretetben vagy hiányos. Posztkommunista, materialista társadalomban az emberek csak
agyaskodnak
Istenről: miért kell imádkozni, miértkell hinni, miért kell minden nap imádkozni? Ha bölcs akarsz lenni, akkor ki kell menni, és szét kell nézni, mert a bölcsesség az utcán kiált. Láttál már olyat a valóságban, hogy ima nélkül működött a kereszténység? Ilyen nincs.Lehet, hogy nem az az ember imádkozott azért a dologért, hanem valaki más, de valaki biztosan! Szokták mondani,hogy: Isten miért engedi meg ezt a sok szenvedést? Erre azt mondja az Úr az embernek, hogy: Miért engeditek meg ti ezt a sok szenvedést?? Mit csináljon Isten az emberekkel? Kapcsolja át az agyukat, mint a Macskafogóban a macskákét? De Isten nem ilyen. Ha ezt megtenné, akkor azok már nem emberek lennének, hanem robotok és gépek. Az Úr szabad akarattal teremtette meg az embert. Nem Isten a felelős, hanem az ember.
Szívesen segít az Úr, ha megkérik, hogy avatkozzon be.
Kap felhatalmazást 2 tanúval, hogy nem erőszakkal avatkozott be.Ima nélkül semmi nem történik ebben a földi szférában.
Állhatatos, minőségi ima mindent meg tud változtatni, ha hittel van elegyítve, vagyis hiszem, hogy meg is fogtörténni!!!! Nulla ima, nulla beavatkozás. Isten még az ördöggel is jogszerűen jár el. Lásd Jób!

Zsoltár 113:6 Aki magát megalázva, tekint szét mennyen és földön…

Az Úrnak meg kell magát aláznia, hogy lenézzen a földre, mert nem szereti nézni.
Neki olyan lenézni a földre, mintha neked öltönyben kellene segíteni a WC pucoló kezét kiszabadítani a WC-ből, mert beszorult. :)
Felháborító, amikor az emberek vádolják Istent, hogy mennyi rosszat csinált itt a földön. Neki ehhez semmi köze!
Visszatérve Epafráshoz.
Ahhoz, hogy a keresztények a gyülekezetben meg tudjanak állni tökéletesen, és azIsten minden akaratában, ahhoz az embereknek szellemi harcolni kell.
Enélkül nem állnak meg tökéletesen a többiek. Nagyon fontos üzenet ez a vezetőknek, családfőknek!

Róma 15:1 Tartozunk pedig mi az erősek, hogy az erőtelenek erőtlenségeit hordozzuk, és ne
magunknak kedveskedjünk.

Az erős keresztényeket nem arról lehet felismerni, hogy kritizálják a másikat. Sokszor magukat erős keresztényeknek valló emberek beszélgetése abból áll, hogy: Azt hallottad, hogy mit csinált az X? Mik vannak!

Prédikátor 7:10. Ne mondd ezt: mi az oka, hogy a régi napok jobbak voltak ezeknél? Mert nem bölcsességből származik az ilyen kérdés.

Biztos, hogy rosszabb társadalomban élünk, mint ők annak idején? Vagy amikor az orgiákat összekötötték a bálványimádással? Amikor ezek a beszélgetések mennek, akkor az a jelentése a beszélgetésnek, hogy: Én nagyon jó keresztény vagyok. Tudod, én is. Epafrás sem hüledezett Pállal együtt, mert akkora intést kapott volna, hogy csak nézett volna. Imádkozott, űzte, kötözte a gonosz szellemeket, hogy visszataláljanak a testvérei Isten minden akaratába! A szellemi harccal csodákat lehet elérni! Van olyan, hogy valakivel már órákat beszéltél normálisan, vitázva, halkan, hangosan, és nem értél el semmit.

„Annyi kritizáló mondatot mondhatsz a testvéredről, amennyit imádkoztál érte!!!!” /
Uzoni Péter/

És általában ha már imádkoztál néhány mondatot valakiért, akkor nem is fogod kritizálni azért, amiért imádkoztál.Nem csak hálát kell adni, hanem szellemi harcolni kell az emberekért, a magyar keresztényekért. A szellemi harcról tudni kell, hogy a démonok utána megpróbálnak visszajönni. Ha üresen találják a házat, akkor 7x gonoszabbakkal együtt jönnek vissza. Erre nem az a megoldás, hogy nem űzzük ki.
Kérni kell a Szent Szellemet, hogy töltse be utána azt az embert, akiért szellemi harcoltá. Epafrás is ezt tette. Több ezer km-ről űzte le adémonokat az emberről. Távolból is ki lehet űzni a démonokat. Nem kell, hogy az illető ott legyen, mert nem azemberhez beszélünk. Nem is kell tudnia az illetőnek. Nem okvetlenül szükséges az ő együttműködése. A démonnak szólunk. Ha te hittel szólsz neki, hogy menjen ki, akkor ez a démon és a te ügyed. A szellemvilágban nincs távolság.Több ezer km-ről is ki lehet űzni a démonokat. Sokszor ez még jobb is, ha lázadó emberről van szó. Ebben nem csalódtam még egyszer sem. Csodákat lehet ezzel művelni. Szülők, ha nem jutnak dűlőre a gyermekekkel, el kell kezdeni a szellemi harcot keményen, alaposan, meg nem hátrálva, minden apró részletre kiterjedően. Amit nem tudsz elérni beszélgetéssel, fenyítékkel, azt le lehet rombolni. Kapsz egy démonmentes embert. Addig űzd, amíg azt nem érzed, hogy aztán mindent kiűztél. Aztán kérd a Szent Szellemet, hogy töltse be a gyerek szívét! Ezt tedd folyamatosan, és akko rnem szivárognak vissza. A beszélgetések nem működnek ilyenkor, hanem csak még nagyobb bajt okoznak. El kell űzni először a démonokat. Milyen az a harc, ahol egyből a gyalogosok mennek be? Először mindent le kell bombázni! Amikor már semmije nincs az ellenségnek, akkor menjenek be a gyalogosok. Amíg ezt nem csinálják meg az emberek, addig vagy magukban keresik a hibát vagy a másikban. Mind2 rossz, mert egyik sem igaz. A démonok a hibásak, a gonosz szellemek. Ezeket űzd el, aztán hívd be a Szent Szellemet! Megszűnik a problémák 90%-a. Sokszor a démonok hülyét csinálnak az ilyen emberekből, és nem is veszik észre.
Nem csak ezért kell imádkozni szellemi nyomáskor, amit érzel, hanem azokért is, amiket nem.
  A familiáris démonokat pl. megszoktuk, szeretjük. Nem érezzük a jelenlétüket, mert anyánk méhétől fogva a jelenlétükben nőttünk föl. Bizonyos démonokkal együtt nőttünk fel. Nem is tudjuk róluk, hogy démonok, hanem azt hisszük, hogy az életünk természetes része. Ha nem űzzük ki ezeket, akkor soha nem tudunk tovább lépni egy magasabb szintre szellemileg. Vagy a helyi démonokat sem érezzük, mert a megszokott életterünkben vannak. Fogod a 4 nagyszülődnek, a házastársad 4 nagyszülőjének a családnevét, és imádkozod, hogy a Kovács,Tóth, Horváth, Német, Takács, Szabó családból származó harag, meg nem bocsátás stb....és ezeket mindkiűzöd. Meg beleveszed azokat is, amiket máshonnan jönnek. És közben te is más leszel, mert lemennek rólad a démonok. Sokszor a válaszainkban sem vesszük észre, hogy rosszul reagálunk. Az összes veszekedésnek, feszültségnek az okozói démonok. A témát is a familiáris démonok dobták be, és hetente vissza akarnak jönni, amin van a vita.A gyerekekről is le kell űzni, mert ők még nem tudják./ Disznók a szalonban c. könyv! /
A szellemi harc rendkívül fárasztó tevékenység, ahol démonokhoz, gonosz angyalokhoz beszél az ember, kötöz meg őket, amire azok reagálnak. Forradalmasítani lehet a szellemi harccal az életet! Ki akadályoz meg, hogy a názáreti Jézus nevében, a hitetlen démonokat megkötözd? Menj be az imakamrádba és tedd meg! Ha erősnek érzed magad, akkor hordozd azerőtlenek erőtlenségeit. Ha meg nem érzed erősnek magad, akkor mit kritizálod a többieket?
Amikor mész az utcán, és nyomás alatt egyszer csak hirtelen felvirul rád a nap, akkor nehogy azt hidd, hogy ez csak Istennek köszönheted, hanem tudd meg, hogy valaki imádkozik érted.
Isten nem hangulatisten. Ő nagyon következetes, állhatatos. Ő szeret. Ezen nem változtat. Lehet, hogy elver, de szeret. Ő nem olyan, hogynéha mérges hangulatban van, máskor meg vidám!
Vannak emberek, akik egyszer elhiszik, hogy Isten szereti őket, aztán nem, aztán megint, aztán megint nem. Az ilyen embereknek 90%-ban a szülei vagy alkoholisták, vagy elváltak.
Ilyen a hatása, amikor aszülőket nem lehet kiszámítani.

Lukács 10:17 Visszatére pedig a hetven [tanítvány] örömmel, mondván: Uram, még az ördögök is engednek nékünk a te neved által! Luk 10:18 Ő pedig monda nékik: Látám a Sátánt, mint a villámlást lehullani az égből.Luk 10:19 Ímé adok néktek hatalmat, hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden erején; és semmi nem árthat néktek.Luk 10:20
De azon ne örüljetek, hogy a lelkek néktek engednek; hanem inkább azon örüljetek,hogy a ti neveitek fel vannak írva a mennyben.

Ha rendszeres szellemi harcos leszel, akkor neked nagyon könnyű lesz megtartanod ezt az Igét! A szellemeknekünk engedelmeskednek. Odamennek a démonok, a gonosz szellemi lények, ahová mi küldjük őket. Csak fiatal keresztény korában örül az ember, hogy engednek neki a gonosz szellemek. Aztán rájön, hogy ez milyen fárasztó. Kimerültségig tartó munkát végzett Epafrás.

2-2,5 órás munka az olyan szellemi harc, amelyben teljesen megkötözöl, kiűzöl minden démont, ami csak élés mozog. Ez kemény, fárasztó munka. Egy vezetőnek jó, ha hetente 1x, 2x  megteszi ezt. De nekünk is.
Kötözd meg reggel ezeket az erőket, amelyek jönnek ellened. Ha rád jönnek, akkor nem tudsz jól imádkozni. Ilyenkor el kell űzni a démonokat, hogy egyáltalán el tudjál kezdeni imádkozni.
A Hit gyülekezete sikerének akulcsa a démonűzés, a szellemi harc. De ezt nem csak 20 embernek kell végezni.
Ha megrekedést látsz valahol, akkor ne kritizáld, hanem kapcsolódjál be te is a szellemi harcba, hordozdaz erőtlenségeket!

Máté 18:18 Bizony mondom néktek: Amit megköttök a földön, a mennyben is kötve lészen; és amit megoldotok a földön, a mennyben is oldva lészen.Máté 18:19 Ismét, mondom néktek, hogy ha ketten közületek egy akaraton lesznek a földön minden dolog felől, amit csak kérnek, megadja nékik az én mennyei Atyám.

Az egyháznak hatalma van arra, hogy a gonosz angyalokat is megkötözze. Amit feloldunk a földön, az fel van oldva a Mennyben, az égben is! 19. vsz. Az ellenség minden erején. Gonosz angyalok fölött is hatalma van az e.h-nak! A kötés és oldás hatalma az angyalok világára vonatkozik, az űzés pedig a démonokra.

Máté 16:18 De én is mondom néked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat.Máté 16:19 És néked adom a mennyek országának kulcsait; és amit megkötsz a földön, a mennyekben is kötve lészen; és amit megoldasz a földön, a mennyekben is oldva lészen.

Semmi nem árthat nekünk!

Sokszor a keresztények félnek attól, hogy ha nagyon erősen szellemi harcolnak, akkor utána árthat nekik a sátán.
Ha valaki nem bölcsen szellemi harcol, és túl megy a látásán és a hitén, akkor előfordul, hogy kár keletkezik, mert beviszik a bozótosba.
Amire nincs látásod és hited, abba nem jó, ha belefeszíted magad. Amire viszont van, azt kötelességed megtenni!
Felemás igában élőknek evangélium:

1Korinthus 7:13 És amely asszonynak hitetlen férje van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa azt.1Kor 7:14 Mert meg van szentelve a hitetlen férj az ő feleségében, és meg van szentelve a hitetlen asszony az ő férjében, mert különben a ti gyermekeitek tisztátalanok volnának, most  pedig szentek.

A hitetlen házastársad meg van szentelve benned, és a gyermekeid is.
Ezáltal győztes tudsz lenni a szellemiharcban!
A felemás igában élő keresztény nincs vereségre ítélve!!!!

1Móz 3:15 És ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között, és az ő magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod.

Megfélemlítettséget tud létrehozni, hogyha a sarokmarást vesszük figyelembe. Mivel Jézus a kígyó fejéretaposott, és ő a Megváltó, ezért megváltott minket a sarokmarástól is!

Márk 16:17 Azokat pedig, akik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek; új  nyelveken szólnak.
Márk 16:18 Kígyókat vesznek föl; és ha valami halálost isznak, meg nem árt nékik: betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak.

Ezek a hit alapvető jelei!
Ahol élő, bibliai hit van, ott ezeknek működniük kell.

Elsőnek mondja a démonűzést. A szellemi harc is démonűzés, nem csak az, amikor valakiből szemtől szembe űzzük. Mindegy, hogy valakiben vagyvalakin lívül van a démon. El tudod űzni. 1000 km távolságról is el tudod űzni! Ha sok szellemi harcos lenne, akkor sokkal több keresztény érezné magát sokkal többet jól. Semmi nincs véletlenül: ima, böjt. Aztán: „kígyókat vesznek föl”. Ne add fel, amikor sokszor imádkozol valamiért! Még Pálékat is megakadályozta a sátán, hogy az útjukon tudjanak haladni Róma felé. Dávid sem véletlenül mondja a zsoltárokban, hogy hálót vetettek az útján, hurkot.
A sátán tudta, hogy ha Pál bejut Rómába, akkor a birodalomnak vége lesz kis idő múlva, mert a birodalomgerincét kiüti az erővel, ami benne van. Pál bátorságot vett mindig. Sok-sok viszontagság után megérkeznek Máltára. Ott a Máltai Szeretetszolgálat jön

 Az Újszövetségben is igaz, hogy ha a sátán fejére lépsz, akkor sarokmarásban részesülhetsz, de akkor sem árthat neked semmi! Ne foglalkozz vele, hanem menj tovább! Ne engedd magad megakadályozni!! Mindent megmozgatott a sátán, hogy Pált megölje, de nem sikerült neki. Pál bement Rómába, és a Római Birodalomnak annyi volt. Itt véget is ért az Apcsel.
Az  Európai kontinensbe kipusztíthatatlanul beoltotta Pál az evangéliumot, az ébredést .
Itt akkor leszébredés, ha nem leszünk názáretiek, hanem úgy viszonyulunk Jézushoz, hogy nem ismerjük. Bátran szellemi harcolj! Enélkül nem megy előre az ébredés! De vele minden sikerülni fog! Eddig azért nem tudtadmegoldani, mert testtel küzdöttél, és nem a mögötte lévő szellemi lényeket kötözted meg. Tedd meg, és minden  megváltozik!

"Ruff Tibor - Az igazi romantika megvalósítható

Nemeth Sandor 2016. november 4-en penteken a Hit Parkban elhangzott predikaciojanak margojara, Ruff Tibor tollabol:

"Ruff Tibor - Az igazi romantika megvalósítható

Hűség: a szerelem jövője

A napokban egy házasságkötésen gondolkodó fiatallal beszélgetve felmerült a kérdés: miről tudja az ember azonosítani a szerelem érzését, megkülönböztetni a felszínesebb vonzalomtól. Három lényeges dolog merült fel ezt illetően: akkor szerelmes, ha 1. úgy érzi, a másikkal akarja leélni az egész életét; 2. ha úgy érzi, más valakivel soha nem akar ilyen jellegű kapcsolatba kerülni; 3. ha úgy érzi, képes a másik embert annak egész személyiségével – hibáival! – együtt szeretni és egész életére "bevállalni". Ezt az érzést nem egy vallási dogma vagy külső törvény kényszere írja elő a szerelmesnek, hanem a szívéből, szabadon tör elő.

Lehet-e hinni ennek az érzésnek, a tartalmának? Létezhet-e ilyen maradandó és kizárólagos kapcsolat az emberi élet több évtizedes realitásában? Romantikus illúzió-e ez, vagy szilárd valóságot tükröz, amelyre építkezni lehet? S ha igen, hogyan? A Biblia válasza ezekre a kérdésekre a házasság. December 1-jén egyházi kampány indult a házasság intézményének népszerűsítésére, amely mindjárt vitákat is kiváltott egyes műsorokban. Az egyik vitában a kérdés hamarosan aköré szerveződött, hogy a mindhalálig tartó hűség külső – egyházi –, formális kényszerként érvényesül-e a házasságban, vagy a nem hívők számára is, belülről fakadóan, természetesen megélhető-e; illetve szükséges-e egyáltalán a házasság vagy annak intézményesített formája.

Amikor Jézust a farizeusok megkérdezték, szabad-e bármilyen okból elválni, a másik fél házasságtörésének esetét kivéve, nemmel válaszolt. Tekintve, hogy az ő tevékenységének legfőbb célja az volt, hogy a külsődlegesen, kényszerként megélt erkölcsi törvények további erőltetése helyett az emberek belső szívügyévé tegye a szereteten alapuló, igazságos életet, sohasem lehet helyes Jézus szavait csak afféle rajtunk kívülálló "tiltásként", formális, vallási "parancsként" értelmezni – mivel ez a kimondójuk szándékával merőben ellentétes –, hanem az élet valódi tartalmára vonatkozó igazi megoldást érdemes keresni bennük, és bensőleg, mint egy igaz tanácsot kell fontolóra vennünk. Jézus válaszát azzal indokolta, hogy a házasságban a két személy eggyé válik, és nem lehet őket súlyos károkozás nélkül kettéválasztani.

A Szentírás egésze egységesen amellett tesz tanúságot, hogy a szexuális egyesülés során a résztvevők személyisége maradandóan egybeforr, "egymáséi lesznek". Ezért nevezi a bibliai nyelv ezt "megismerésnek" ("azután ismeré Ádám az ő feleségét, Évát, aki fogant vala méhében"), mivel a két ember leplezetlenül feltárulkozik ennek során egymás előtt. Ez abban is megnyilvánul egészen konkrétan, hogy testük mindenki más elől eltitkolt részeit is korlátlanul feltárják, viselkedésük is olyan, érzelmileg, lelkileg, amilyeneknek sohasem látni őket egyébként. A zsidó–keresztény hagyomány egyértelműen azon az állásponton van – bár ez természetes módon is magától értetődik –, hogy ilyenkor nemcsak testi, hanem lelki és szellemi feltárulkozás, megismerés is történik, sokkal mélyebb rétegekig, mint ahogyan az, mondjuk, egy beszélgetés vagy egy közös program során történik. (A Szentírás nyelvei ugyanezt a szót használják Isten legmélyebb értelemben való megismerésére is.) E folyamat során a két személyiség összeolvad, és többé csak azon az áron választható el, hogy mindkét fél önmagából veszít el – a magyar nyelv jól kifejezi ezt a "szakítás" szóval –, a másikat pedig "ellopja". Malakiás próféta szerint ez a szétszakadás az ember szellemében a szellemi–lelki halállal egyenérték? pusztulást okoz: "És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással és
kesergéssel És azt mondjátok: »Miért?« Azért, mert az Úr tett bizonyságot közted és a te ifjúságod felesége közt, akit te megcsaltál, holott társad és szövetséges feleséged! Nem tett ilyet egy sem, akinek még volt szelleme! Mert gyűlölöm az elbocsátást, ezt mondja az Úr, Izraelnek Istene, és azt, aki ruhájára kegyetlenséget borít Őrizzétek meg azért a szellemeteket" (Malakiás 2:13–16) Hóseás próféta szerint "a paráznaság elpusztítja a szívet" (4:11). A szív, a szellem az ember középpontját jelentik a héber nyelvben, legmélyebb énjét, igazi önmagát. Az isteni kinyilatkoztatás mélyebbnek látja a problémát, mint a legtöbb ember: az igazi én veszik el ilyenkor, "középpont nélküli" személyiségek keletkeznek.

A mózesi törvény azért büntette halállal a házasságtörést és a paráznaságot, mert jogalkotási alapelve az volt, hogy mindennek az legyen a büntetése, amit azzal a tettel okoztak ("szemet szemért, fogat fogért, életet életért"). Jól látható ebből, hogy a kinyilatkoztatás közvetve halált okozó tettnek látja a szexuális erkölcstelenségeket. Ha valaki jegyben senkivel nem járó, szűz leánnyal hált, akkor elkerülhették a halálbüntetést, ha összeházasodtak, és: "nem bocsáthatja el azt teljes életében". Ez is mutatja, hogy ha már megtörtént az egyesülés, a szétszakadás elkerülésével még meg lehetett menteni a helyzetet. A mózesi törvény büntetéseit ugyan a keresztény értelmezés szerint ma már nem kell végrehajtani, de az értékrendje a cselekedetek megítélésében továbbra is Isten álláspontját tükrözi.

Vérszövetség

A próféta is külön kiemeli, hogy a feleség: szövetséges. Az egyesülés egy férfi és egy nő között történik, de túlmegy a nemi szerepeken, mivel – akár akarják, akár nem – a teljes ember vesz részt benne. A Biblia ezért a szexuális életet, azaz a teljes feltárulkozást, megismerést és a személyiségek egyesülését csak akkor tartja korrektnek és pozitív hatásúnak, ha előtte a két fél ugyanilyen mélység? tanújelét adja annak, hogy örökre egymáséi – és csakis egymáséi – akarnak lenni, azaz szövetséget kötnek, nemcsak mint férfi és nő, hanem mint két teljes ember, az élet minden területére vonatkozóan (így az öregedéssel a szexualitás megszűnése után is éppoly lényegi és tartalmas marad a kapcsolat). Csak ez az elkötelezettség jogosítja fel őket arra, hogy egymást a szexuális egyesülésben birtokba vegyék.
Pál apostol egyértelműen leszögezi, hogy a személyiségek egyesülése akkor is megtörténik, ha a cél mindkét fél részéről csak a testi kielégülés keresése, paráznaság, vagy akár prostitúció (Korinthosziakhoz írt első levél 6:16). Ezt a Szentírás nyelvezete profánabb szóval "együtt hálásnak" nevezi, de a fent leírt probléma, az egyesülést követő szétszakadás szellemileg, lelkileg halálos sérülése ilyenkor is bekövetkezik, ha érzelmileg nem is olyan erőteljesen, de éppoly valóságosan.

Az ókori Izraelben általános módja volt a szövetségkötésnek, hogy megöltek és kettévágtak egy állatot, két felét egymással szemben helyezték el, majd a szövetséget kötő (a héber kifejezés szerint "szövetséget vágó") felek mindketten átmentek az állat részei között. A vér kiontása és ez a cselekedet azt fejezte ki, hogy a szövetségesek leteszik az életüket egymásért: meghalnak önmaguk számára, és a másiknak élnek. Ez a jellege megvan a bibliai házasság szövetségének is: mindkét fél teljes lényét átadja a másiknak (és így a másikban, de már csak a másikban visszakapja önmagát, mondhatni, "egyet fizet, kettőt kap"), mindketten a másikért, a másikban élnek már, nem önmagukért. De hát nem erre vágyik minden szerelmes? A Szentírás nem más, mint igazán komolyan vett romantika. János, a "szeretet apostola" szerint a szeretet az, amikor valaki az életét adja a másikért. Ez nemcsak a "hősi halálra" vonatkozik, hanem a jó házasság legalapvetőbb hétköznapi életelve, a boldogság titka. Az egyik rádióműsorban, amely a témával foglalkozott, valaki félreértette ezt az elvet, és az egyház(ak) által diktált, külső kényszernek minősítette, amelyre szerinte nem lehet építeni. Valóban nem lehetne, ha külső kényszer lenne – csakhogy nem kell, hogy az legyen, hanem szívügy, szabadon meghozott, szerelemből – szeretetből, boldogan meghozott felnőtt döntés. Amelyre azonban egy másik ember az életének, sorsának alakulását bízza rá, ezért nagy felelősséggel, visszavonhatatlanul kötelez. De vajon működhet-e mindez a gyakorlatban?

Paradicsomi házasság

Jézus elválást ellenző véleményére a farizeusok arra hivatkoztak ellenérvként, hogy a mózesi törvény megengedi a válást (és hasonlóképpen a többnejűséget is). "Mózes a ti szívetek keménysége miatt engedte meg nektek, hogy feleségeiteket elbocsássátok – szólt Jézus válasza – de kezdettől fogva nem így volt." (Máté evangéliuma 19:8) Ez a mondat a házasság legérzékenyebb, ma is leginkább aktuális kérdésének üdvtörténeti mélységét világítja meg. Jézus véleménye szerint 1. az emberi szív természetes állapotában túl kemény a fent leírt önfeladáshoz, olyannyira, hogy 2. ezt még Isten is figyelembe vette a törvényadáskor, engedményt adva; 3. de mindez "kezdetben" nem így volt. A názáreti rabbi a bűnbeesésre utal: azelőtt Ádám és Éva nem voltak kemény szívűek, ezért egynejűségben és elválás nélkül képesek voltak boldog házasságban élni. Jézus válasza és a mózesi törvény engedménye egyaránt tartalmazzák azt a feltevést, hogy a bűnbe esett ember viszont erre nem képes, ugyanis nem tud önmagából kilépni, nem képes a házassághoz szükséges teljes önfeladásra, legalábbis a szerelem érzelmi izzásának, eksztázisának csökkenésével idővel "visszaveszi önmagát" a másiktól. Ez a házasságok ilyen jelleg? válságának valódi, legmélyebb oka. Jézus azonban a kezdeti állapothoz "fellebbez", és azt teszi követendő mintává.

Manapság sok vallástörténész azt állítja, hogy Jézus nem tartotta magát Messiásnak. A fenti mondat azonban ezt is cáfolja. Azáltal ugyanis, hogy az eredeti, édenkerti állapot minőségi követelményét, a teljes szeretetet újra számon kéri az embertől, visszavonva a mózesi engedményt, Jézus egyúttal azt is közli, hogy ő képes az emberi szívet visszavinni a bűnbeesés előtti, paradicsomi, tiszta szerelem és szeretet állapotába: erre pedig csak a Messiás lehetett képes a zsidó felfogás szerint, mert ez nem más, mint a házasság megváltása.

E megváltás beteljesületlenségét és a történelmi kereszténység kudarcát mutatja, hogy a kétezer éves, nyugati, zsidó–keresztény civilizáció során a nemzetek tömegméretekben még sohasem tudták megvalósítani a monogám és egész életre szóló – s emellett még boldog! – házasság eszményképét. Nem igaz, hogy a házasság konzervatív érték: a múltban, a népi, a nemesi és polgári kultúrkörökben sem sikerült soha nagy számban megvalósítani: a házasságtörés, paráznaság csak némi képmutatással elegyedett, amint erről a népköltészet, a nemesi és polgári irodalom és történelem egyaránt tanúságot tesz. A jézusi vélemény külső kényszerrel való vallási érvényesítése csak tovább bonyolította a problémát – ezért ideje lenne a bibliai Sekhem királyfi példáját követve immár "a szívéhez szólni a leánynak". Ő ugyanis először megerőszakolta Jákob lányát, és csak utána kezdett a szívéhez szólni, hasonlóan ahhoz, ahogyan a történelmi kereszténység tette ezt az emberiséggel. Az "édenkerti házasság" külső kényszerrel nem érvényesíthető, ezért dobja le magáról a szekularizált társadalom a monogám és egész életre szóló házastársi kapcsolat követelményét – amelyet soha nem is tett magáévá.

Adómentes házasság

Az elmúlt évszázadok kereszténysége egy másik területen is súlyosbította a már amúgy is zavaros helyzetet, ez pedig a házasságon belüli szexualitás kérdése. A katolikus tradíció egyes aszketikus pogány misztériumvallások szexualitás-ellenességét beemelte a keresztény hagyományba, és ettől a protestantizmusnak sem sikerült teljes mértékben mentesülnie – bár Luther sokat tett a házasságon belüli szex rehabilitálásáért, sajnos Kálvin szigorú öröm- és élvezet-ellenessége is megtette a hatását. Ezért a legtöbb európainak a kereszténységről alkotott képe egy prűd és szexualitásellenes vallást mutat. A katolikus tradíció szerint a szexuális élet csak gyermeknemzés céljából legitim, egyébként házasságon belül is bűn. Ezzel szemben a Szentírás azt állítja, hogy a házasság egyik fő célja (!) a nemi örömből való részesedés. "Ne fosszátok meg egymást – mondja Pál erről a házasfeleknek –, hanem csak egyenlő akaratból, bizonyos ideig" (Korinthosziakhoz írt első levél 7:3–5).

Az Ószövetségben az áll, hogy az, aki frissen nősült, "ne menjen hadba, és ne vessenek rá semmiféle terhet; egy esztendeig szabad legyen az ő házában, és vidámítsa a feleségét, akit elvett". (Mózes 5. könyve 24:5) A katonakötelezettség feloldásán túl tehát az ifjú házasok egy éves teljes adómentességet élveztek! Mégpedig azzal a céllal, hogy a férj a feleségét vidámítsa – ami a teológusok és rabbik egybehangzó véleménye szerint egyértelműen magában foglalja a szexuális örömszerzést is. (Rossz nyelvek megjegyezhetik, hogy ehhez a több otthon maradó, adóval nem elvont pénz is jó hangulati alapot biztosít. A zsidó tradíció szerint egyébként a férjnek első számú erkölcsi kötelessége mindent megtenni annak érdekében, hogy feleségét szexuális kielégüléshez juttassa – amint azt a magát tréfásan a "szerelem prófétájának" nevező Shmuley Boteach rabbi a kóser szexről írt könyveiben részletesen kifejti.)

Ez aztán a családtámogatás! A házasság még gyermektelen szakaszában a bibliai felfogás óriási hangsúlyt tett a férj és a feleség teljes szellemi, lelki és testi egységének a megvalósulására, amely azután az erős családok alapjává, ezek pedig egy erős társadalom alapjává lehettek. (Javasoljuk esetleg a magyar törvényhozásnak is az adómentes "nászév" bevezetését, azzal a megszorítással persze, hogy csak az első házasságkötésre vonatkozzon, különben hazánkban sokan évente újra fognak házasodni)

A kinyilatkoztatás nem prűd és nem szexualitásellenes. A történelmi kereszténység e melléfogása miatt az európai kultúrkör két szék között a pad alá esett, megtagadva a házasságon belüli szex pozitív, tiszta és áldásos voltát, élhetetlenné vált a keresztény házasságmodell, ez képmutatáshoz vezetett, majd pedig hozzájárult ahhoz, hogy a szekularizált társadalom ledobja magáról mindezt.
De ha a múlt nem is, a jövő még lehet a házasságé. Ehhez azonban nem elég a sohasem létezett régi értékekre való hivatkozás: a keresztényeknek ezzel kapcsolatban is az alapoktól újra kell gondolniuk a hitüket.

Forras: Erdelyi Klara, Facebook
Eredeti forras: Ruff Tibor (A szerző teológus)

MOHAMED ERKÖLCSE ÉS AZ ISZLÁM TANÍTÁSA

Az iszlám szerint az isteni kinyilatkoztatást olyan próféták közvetítették az emberek felé, akik feddhetetlen karakterrel rendelkező, bűntelen életű vagy a fő bűnöktől teljesen mentes, egyszerű emberek voltak. Ennek tükrében különösen érdekes megvizsgálni Mohamed életét.

Mohamed, a vallásalapító

Az iszlám vallás alapítója, Mohamed i. sz. 570 körül született Mekkában. Korán árvaságra jutott, nagybátyja, Abu Tálib nevelte fel. Életének első szakaszában kereskedőként élt, miután huszonöt évesen elvette feleségül munkaadóját, a nála idősebb, özvegy Hadidzsát. Negyven éves korában egyre gyakrabban vonult félre a társadalmi élettől, hogy magányában az igazság lehetséges útjairól elmélkedjen. Saját bevallása szerint több látomásban és jelenésben volt része, egyik alkalommal szerinte Dzsibril (Gábriel) angyal jelent meg előtte, aki kijelentette, hogy Mohamed kiválasztott személy, Allah küldöttje, akinek közvetítenie kell Allah akaratát az embereknek. Az angyal rendkívül erőszakosan lépett fel Mohameddel szemben, többször is fojtogatta, és követelte, hogy hangosan „recitálja”, mondja utána a hallottakat.

Az angyali látogatást követően eleinte még Mohamed számára is kétséges volt az üzenet forrása, azt is lehetségesnek tartotta, hogy megtévesztés áldozata lett. Egyik legkorábbi kritikusa, a keresztény bizánci történész, Theofánész a 8. században azt írta, hogy Mohamednek epilepsziás rohamai voltak. Ilyenkor hallucinált, tevéhez hasonlóan morgott, habzott a szája, és folyt róla az izzadság. Alford T. Welch keresztény iszlámkutató szerint Mohamed környezete számára ezek a rohamok lehettek a legmeggyőzőbb bizonyítékok arra, hogy a próféta természetfeletti forrásból nyeri inspirációját.

Mohamed több évig hallgatott, állítólag az öngyilkosságot is fontolgatta, végül felesége és családtagjai meggyőzték, hogy valóban ő a „próféták pecsétje”, így elkezdte hirdetni üzenetét. A mekkaiak azonban ellene fordultak, és kiűzték a városból, ezért 622-ben Jaszribba menekült, ami később Medina, „a Próféta városa” nevet kapta. Ez a „hidzsra”, ami egyben az iszlám időszámítás kezdete. Mohamed itt építette ki monoteista vallási rendszerét.

Az iszlám prófétájának életét és tanításait összefoglaló hadíszban többször is szerepel, hogy Mohamednek 11-13 felesége volt. A leghíresebb közülük Aisha, akit hatéves korában vett feleségül. Aisha későbbi beszámolója szerint a házasságot kilenc - éves korában hálták el az akkor 53 éves férjével. Morálisan megkérdőjelezhető cselekedet volt az is, amikor Mohamed feleségül vette saját örökbe fogadott fiának az exfeleségét, Zajnab bint Dzsahst. Az iszlám előtti arab kultúrában az örökbe fogadott fiú saját gyermeknek számított, és ha egy ember feleségül vet- te az örökbe fogadott fia feleségét, még ha az el is vált tőle korábban, az akkor is vérfertőzésnek számított. Ezzel szemben a Koránba már az került bele, hogy „a jövőben ne legyen akadály a hívő férfiaknak a fogadott fiaik feleségeivel való házasság” (Korán 33,37). Korabeli kritikusai azzal vádolták Mohamedet, hogy saját vágyai szerint alakítja az új tant, ráadásul ő maga nem is követi azt, hiszen Zajnab már az ötödik felesége volt, míg követőinek csak négyet engedett egyszerre. Mohamed számos ágyast és rabszolgát is tartott.

Az iszlámot megalapításától fogva jellemzi a vérontás és az erőszak.

Az iszlám terjesztése együtt járt a mekkai karavánok kifosztásával, ami kezdetben a vallásalapítónak és híveinek a megélhetési forrása volt. A rablóhadjáratok során nemcsak anyagi károkat okoztak, gyakran rendeztek vérfürdőt is. Volt olyan, hogy egyszerre több száz ember torkát vágták el, lefejezték vagy megcsonkították őket, a nőket megerőszakolták, és egész törzseket irtottak ki. 627-ben az árulással vádolt zsidó Banu Kurajza törzs is áldozatául esett Mohamednek. A város ostroma után az összes zsidó férfit lefejezték, a nőket és a gyerekeket pedig eladták rabszolgának. A gyilkosságokban Mohamed is tevékenyen részt vett.

Norman Geisler keresztény apologéta szerint az iszlám prófétája hajlamos volt politikai eszközként használni a gyilkosságot, nem esett nehezére megszegni ígéreteit, amennyiben abból előnye származott, és bosszút állt azokon, akik gúnyolták őt. Amikor az utolsó zsidó települést, Khaybart is elfoglalták, Mohamed felszólította a törzs vezetőjét, Kinana ibn al-Rabit, hogy árulja el, hová rejtették el kincseiket. Amikor a törzsfő ezt visszautasította, megkínozták, lefejezték, és fiatal feleségét Mohamed maga mellé vette ágyasnak. Mindkét történet szerepel a hadíszban, bár iszlámhívők szerint a szerző ebben a két esetben zsidó beszámolókra hagyatkozott, amelyek eltúlozták a történteket.

630-ban Mohamed elfoglalta Mekkát, ahol a legtöbben áttértek az iszlám hitre, további területeket hódított meg Arábiában, és szövetséget kötött a beduinokkal. Körülbelül tíz éve tartották prófétának, amikor az iszlám hagyomány szerint megjelent neki Gábriel, és a burák (csodaparipa) szárnyain a legtávolabbi mecsethez utazott (ez az úgynevezett éjszakai utazás). A Korán eredeti szövege nem tartalmazza, hogy ez helyileg hol volt, de az iszlám kommentárok a jeruzsálemi al-Aksza mecsetet értik alatta. Ez után Mohamed a burák hátán felugratott a hetedik mennyországig, ahol Allah megmutatta prófétájának a Paradicsomot és a Poklot, majd Mohamed visszatért Mekkába.

632-ben halt meg magas láz következtében kedvenc feleségének, Aishának a házában, ahol el is temették. A hadísz szerint halálos ágyán még megátkozta a zsidókat és a keresztényeket. Sírkamrájában van egy üres hely Jézus számára fenntartva, amikor majd másodszor visszajön a földre.

Az iszlám vallás alapjai

Mohamed állításai gyakran szemben állnak egymással, ami sokfajta értelmezést tesz lehetővé, de minden muzulmán – irányzatától függetlenül – hisz a következő hat alaptételben, amelyek szerintük az „igazi hit” fundamentumai.

1. HIT ALLAHBAN, EGYEDÜLISÉGÉBEN ÉS ABBAN, HOGY CSAK Ő MÉLTÓ IMÁDATRA

Az iszlámban a hit tárgya Allah egyedülisége. Allah „Egy”, senki nem osztozik vele uralmában, parancsaiban, nincs neki fia, se társa. Ezt azért hangsúlyozzák erőteljesen a muzulmánok, mivel ők a keresztényekre, mint bálványimádókra tekintenek a Szentháromságban való hit miatt. A Korán szerint a „társítás” az egyik legnagyobb bűn: „Aki Allah mellé más isteneket társít – annak Allah megtiltotta a Paradicsomot, annak lakhelye majdan a Pokol tüze lesz.” Az iszlámhívők csak Allahhoz fordulnak segítségért és bűnbocsánatért, közbenjáró nélkül, a muszlim teológia ugyanis elutasítja Isten emberhez való eljövetelének minden formáját.

Allah elkülöníti magát az emberektől, érzéketlen az emberi szükségek iránt, önkéntes leereszkedés és jóindulat jellemzi, ha úgy tetszik neki, szeret, ha pedig úgy, akkor gyűlöl. A Korán szerint Allah nem szereti azokat, akik elutasítják a hitet (Korán 3,32), vagy akik áthágják parancsait (Korán 7,55).

Az iszlám lényege abban áll, hogy a hívők engedelmeskedjenek és alávessék magukat Allahnak, hiszen azért teremtette az embereket, hogy őt szolgálják (Korán 51,56). Ismáil Al-Farauqi neves iszlám tudós szerint „Allah nem jelenti ki magát akár kinek akárhogyan. Allah csak az akaratát jelenti ki. Nem áll más mód a rendelkezésünkre, hogy megismerjük Allahot, csak az akarata, amelyet tökéletesen láthatunk a Koránban”. A Koránban Allahnak a következő nevei is szerepelnek, amelyek kevésbé humánus akaratáról árulkodnak: Al-Darr – az ártó, bánatot okozó; Al-Kahhar – mindenkit kényszerrel leigázó, megalázó; Al-Háfid – megszégyenítő; Al-Mumit – halált osztó; Al-Muntakim – a megtorlás ura, a bosszúálló.

A Sziklamecset falán többször is szerepel, hogy Allah az egyetlen, nincs neki fia, sem társa

2. HIT A PRÓFÉTÁKBAN ÉS A KÜLDÖTTEKBEN

Az iszlám kinyilatkoztatás egy már előre rögzített, egyedüli és örökkévaló szöveg reprodukálását jelenti, amiben a próféta nem játszik aktív szerepet, csupán ismétli (recitálja), amit diktálnak neki. Az iszlám kétféle prófétát ismer, egyesek törvényhozói üzenetet kaptak (például: Ádám, Lót, Noé, Mózes, Dávid és Jézus), Mohamed viszont egyetemes küldetéssel rendelkezett, emiatt felsőbbrendű a próféták között. Bár a muzulmánok tisztelik a fent nevezett bibliai prófétákat, de a bibliai üzenetüket nem fogadják el igazságnak. Szerintük Ábrahám Allah küldötte volt, muszlim, aki létrehozta a Kába szentélyét, meg alapította a mekkai zarándoklatot, és Mohamed hitével rendelkezett.

Az iszlám és a kereszténység legszembetűnőbb eltérése a Názáreti Jézus megítélésében van. A Koránból annyi derül ki Isáról (Jézusról), hogy Szűz Máriától született egy pálmafa alatt, nem volt Isten fia (Korán 4,171), nem volt közvetítő. A Korán szerint Isa is Allah egyetlenségét tanította, mert azt mondta: „Ne mondjátok, hogy három isteni személy.” Isa megjövendölte Mohamed eljövetelét (Korán 61,6), és csak olyan csodái szerepelnek a Koránban, amelyek kizárólag az úgynevezett apokrif iratokban találhatók meg, a Bibliában nem. Az iszlám vallás tagadja az engesztelést és a megváltás szükségességét, amelyek a kereszténység legfontosabb alaptanításai. A muzulmánok szerint Allah küldötte legyőzhetetlen, ezért Isa nem halt meg, helyette Júdást feszítették meg a kereszten.

3. HIT AZ ISTEN ÁLTAL LEKÜLDÖTT KÖNYVEKBEN

Az iszlám hagyomány szerint Mohamed részletekben kapta meg a kinyilatkoztatást, az első, Hira hegyén kapott kinyilatkoztatástól haláláig (i. sz. 610–632). Az Allah által adott tanítások gyűjteménye, az iszlám szent könyve a Korán lett, amelyet a próféta tanítványai jegyeztek le, tekintve, hogy Mohamed írástudatlan volt. Főleg szájhagyomány útján terjedtek Mohamed kijelentései, a Korán egésze csak évekkel a próféta halála után állt össze.

A Koránra úgy tekintenek a muszlimok, mint Allahnak az emberiség számára üzent utolsó és végső szavaira, melyet tökéletes írott formában, torzítás nélkül őriztek meg. Ebből a szempontból érdekes az a sokak szerint hiteles történet, hogy Mohamed egyik írnokának, Abdallah ben Abí Sarhnak diktálta a 23. szúrában az ember teremtését, és Abdallah elragadtatva felkiáltott: „Áldassék Allah, a legjobb teremtő!” Ez annyira megtetszett Mohamednek, hogy megkérte írnokát, írja hozzá a vershez. A tanítvány állítólag később aposztata lett, mert megkérdőjeleződött számára Mohamed hitelessége.

Az iszlámkutatók azt állítják, mindig a történelmi körülményeket kell megvizsgálni ahhoz, hogy egy cselekedettel vagy akár egy népcsoporttal (zsidókkal, keresztényekkel) kapcsolatban értelmezni lehessen Allah álláspontját. Ez viszont táptalajt biztosít a fundamentalista iszlámhívők értelmezéséhez is.

Az iszlám szerint Allah több szent könyvet is kinyilatkoztatott, de a Korán név szerint csak a Tórát, a Zsoltárokat és az Evangéliumot említi. A muzulmánok úgy gondolják, hogy a korábbi (Bibliában szereplő) prófétáknak adott kinyilatkoztatásokat a zsidók és a keresztények elferdítették, szövegeit meghamisították, így azok csak részleges igazságokat tartalmaznak.

Az iszlám vallásban fontos szerepe van a Mohamednek tulajdonított tanításoknak, hagyományoknak, amelyek gyűjteményét hadísznak nevezik. Az iszlám korai tanítói gyűjtötték össze a 9. századig, több mint kétszáz évvel Mohamed halála után. A valláson belüli irányzatok különféleképpen vélekednek a hadísz megfelelő értelmezéséről, hitelességéről.

4. HIT AZ ANGYALOKBAN

Az iszlám teológia szerint az angyalok szabad akarattal nem rendelkező, kizárólag Allahot szolgáló lények. A leghatalmasabb angyal: Dzsibril, aki a Koránt nyilatkoztatta ki Mohamednek, és fojtogatás által értette meg vele Allah üzenetének lényegét. Iblis pedig az az angyal, aki fellázadt Allah ellen, amikor nem hajolt meg Ádám előtt, és aki azóta is a többi gonosz lélek élén bűnre csábítja az embereket.

5. HIT A VÉGSŐ NAPBAN

A Korán központi tanítása a Végső Nap, amikor Allah minden ember felett ítéletet mond. Allah döntése szerint a jó emberek a Kertekbe (Paradicsomba) kerülnek, a testi gyönyörök és élvezetek helyére, a rosszak pedig tűzbe jutnak. Az ítélet alapja az ember hite és cselekedetei.

6. HIT AZ ELRENDELÉSBEN

Az iszlámban minden jó és rossz eleve el van rendelve, minden előre látott és determinált már az örökkévalóságtól kezdve. A Korán azt mondja: „Semmi sem történik velünk, csak amit Allah már eltervezett számunkra. Akiket Allah vezet, azok követik az igaz utat, akiket félrevezet, azok veszítenek” (Korán 7,178–79); vagy a 32. szúrában azt olvashatjuk, hogy ha akart volna, Allah minden embernek adhatott volna vezetést, de „az ő szava igazság, biztosan megtölti a poklot dzsinnekkel és emberekkel”. (Korán 32,13) Azaz Allah megmenthette volna ezeket az embereket is, de nem tette. Az iszlám tanítók is elismerik, hogy a jó és a rossz dolgok egyaránt Allah akaratának eredményei, mert „senki más nem képes cselekedni, csak Allah”. Hirsi Ali szomáliai származású írónő szerint a muzulmánok istenképe a gyakorlatban a félelmen alapul, hiszen Allah könyörtelenül bünteti azokat, akik nem hajlanak a szavára.

Az iszlám egyik meghatározó irányzata, a síitizmus hozzátesz az alaptanításokhoz még egy alapelvet, az imámtant. Ahhoz, hogy ezt jobban megérthessük, szükséges az iszlám irányzatainak megismerése.

A két fő irányzat: szunniták és síiták

A kereszténységhez hasonlóan az iszlám is több ágazatra tagozódott, két legnagyobb irányzata a síitizmus és a szunnitizmus, melyek a 7. században eleinte politikai szempontok miatt osztották meg a muzulmánokat, teológiailag csak később váltak szét. A legelterjedtebb irányzat a szunnitizmus, amelyet a muszlimok több mint 80 százaléka követ, ez az iszlám ortodox ága, a síitizmus pedig a legnagyobb vallási kisebbségnek számít az iszlámon belül a maga 15 százalékával. A két irányzat különböző hadíszt fogad el hitelesnek, és egymás hagyományait kölcsönösen elutasítják. A legnagyobb különbség a két irányzat között a síiták imámtanában fedezhető fel. A síiták szerint az utolsó imám (Abu’l Qászim Muhammad ibn Haszan) négyévesen, i. sz. 872-ben eltűnt, ő a rejtőzködő imám, a Mahdi, akinek a visszatérésével „megvalósul az igazságosság és az egyenlőség”. A Mahdi visszatéréséig a legkiválóbb emberek (mudzsahidok) vezetik a közösséget, akik közül a legkiválóbb látja el az imám funkcióit. Így a síita közösség vezetője nemcsak jog szerinti, hanem egyben szakrális vezető is, a „legkiválóbb az emberek közül”, „Allah kiválasztottja” és „Allah által sugalmazott vezető”, aki „tévedhetetlen és csalhatatlan”, kizárólagosan ő rendelkezik „az univerzum és az isteni igazság tudásával”. Egy síita számára az imám cselekedete és parancsa Allah cselekedete és parancsa. Az imám gyakran jövendőmondással és rejtett (okkult) tevékenységgel lép kapcsolatba Allahhal. A síiták különös tisztelettel adóznak a mártírság eszméjének, szerintük a földi élet legnemesebb célja, ha valaki éle tét áldozza az „igaz ügyért”. A harmadik síita imám, Huszajn Ali második fia egy öngyilkos csatába vonulva lemészároltatta követőit és önmagát is, megteremtve a síita mártírkultuszt. A 20. század egyik legismertebb síita vezetője, Khomeini ajatollah is fontosnak tartotta a mártírságot, ezt több kijelentése is alátámasztja: „Harcolunk Allahért, az iszlámért, a Koránért, a mártírságért; szent háborút folytatunk, hogy megvédjük mártírjaink vérét.”

„És készítsetek föl ellenük ami fegyveres erőt csak tudtok, hogy félelmet (terrort) keltsetek általuk Allah és a ti ellenségeitekben.” (Korán 8,60)

Az ortodox vahabiták

A 18. század közepén Muhammad ibn Abdel-Vahháb indította el a szunnitizmus reformmozgalmát, a vahabizmust, amely az ortodox iszlám legmerevebb irányzatán alapult, és célja az eredeti iszlám visszaállítása volt. Szerinte egyedül csak a Korán és a Szunna tekinthető mértékadó forrásnak, és betű szerint kell őket értelmezni, így ebből szigorú puritanizmus és nagyfokú fanatizmus fakadt. A szunniták és a síiták közötti ellentéteket ez a mozgalom élezte ki újból, mivel a vahabiták minden szentnek nyilvánított hely kultuszát elítélték, lerombolták több imám sírját és megrongáltak különböző szentélyeket.

A vahabizmus lett a szaúd-arábiai monarchia államvallása, ahol a szélsőséges teológia áthatja az oktatást is, a hivatalos tananyag egyharmadát a vallás teszi ki, amely szélsőséges nézetet vall a nyugati kultúráról. A vahabita eszmék talajából nőtt ki az afgán tálibok mozgalma is, akik elutasítják azt a liberalizmust, amely az uralkodói réteget jellemzi. A 2001. szeptember 11-ei merénylet után az egész világ megismerte a vahabita al- Kaida terrorszervezet nevét. A terroresemény 19 öngyilkos elkövetője közül 15 a sivatagi királyságból érkezett.

Az Egyesült Államokban is nagy befolyása van a vahabizmusnak: az amerikai mecsetek jelentős hányadát vahabita imámok vezetik, akik a nyers gyűlölet és erőszak veszélyes ideológiáját terjesztik. Az a három terrorista, akik a New York-i metróban terveztek véres merényletet 2009 szeptemberében, tárgyalásuk során beismerték, hogy az amerikai születésű Anvár al-Avlaki és más radikális tanítók prédikációi hatottak rájuk.

Iszlám fundamentalizmus

Az iszlám öt alappilléréhez hatodikként hozzátartozik a dzsihád, a szent háború, amely bár jelentheti a saját hitélet megharcolását, egyre több muszlim szerint túlnő az ember belsejében zajló gonosz elleni harcon. A Szunna szerint az egész vallás alapja az iszlám, oszlopa az imádkozás, legfelső csúcsa pedig az Allah érdekében folytatott szent háború. Dr. Kovács Sándor orientalista kutató szerint „az iszlám sohasem volt a béke vallása… mindig is a háború volt az iszlám kísérőjelensége, mely elszakíthatatlan tőle”. Egyik fő céljuk az, hogy az egész világon megvalósuljon az iszlám kalifátus, az iszlám törvénykezéssel, a saríával. Ezt képviseli például az al-Kaida, de a Muzulmán Testvériség is.

Függetlenül attól, hogy egy muzulmán szunnita, vahabita vagy síita, amennyiben szó szerint veszi a Koránt, fundamentalistává válik, ami azt jelenti, hogy felveszi a harcot azokkal a hitetlenekkel szemben, akik nem követik Allah tanítását (legyenek akár keresztények, zsidók vagy nem elég vallásos muzulmánok).

Az iszlám alapfelfogásának tekinti, hogy amely terület egyszer már muzulmán terület volt, az a muszlimoké. Izrael állam megalakulása ezért sért minden iszlámhívőt, haragjuk azonban nemcsak a zsidó állam ellen irányul, hanem a nyugati országok ellen is, mivel Izraelt a „nyugati civilizáció gyarmatosító politikájának következményeként” látják. A cionizmust – a zsidók visszatérését az Erecre – vallásuk alapjai ellen indított támadásnak veszik, ezért a közel-keleti arab terrorszervezetek (mint például a Hezbollah vagy a Hamasz) anticionista, antiszemita csoportok, melyeknek alapvető célja Izrael felszámolása, a zsidó állam eltörlése a térképről. Ez az eszme helyezi például Iránt közös platformra (Európában egyedülálló módon) a magyar szélsőjobboldallal.

Az ikertornyok lerombolása után George W. Bush sietve fejezte ki, hogy az „iszlám a béke vallása”. Valóban fel lehet hozni a Koránból olyan verseket, amelyek így mutatják be az iszlámot, de az arab nyelven sugárzott televíziós műsorok azt tanúsítják, hogy a muszlim mecsetekben az imámok Allahnak egy másik hangját közvetítik. Ez pedig így hangzik: „Harcoljatok azok ellen… akik nem hisznek Allahban… és nem vallják az igazság vallását – (harcoljatok ellenük) mindaddig, amíg megadják a jótettért járó dzsizjét, lévén, hogy becsületüket vesztették ők!” (Korán 9,29–30); „öljétek meg a pogányokat, ahol csak fellelitek őket” (Korán 9,5). Vagy egy másik vers, amely ezt mondja: „Ha hátat fordítanak nektek, akkor öljétek meg őket, ahol csak rájuk akadtok.”

Mohamed már a kezdetektől arra tanította követőit, hogy érdemes az általa kijelölt célokért harcolni, hiszen vagy a földi zsákmányban osztozkodhatnak, de még jobb, ha mártírként odaadják az életüket, mert bőséges jutalmuk lesz a túlvilágon.

A magukat mérsékeltnek nevező muzulmánok mindeddig nem tudták bebizonyítani, hogy különböznének a fanatikusoktól, akikről azt állítják, hogy félreértelmezik a Korán tanításait. Ehhez arra lenne szükség, hogy elhatárolódjanak a radikálisoktól, felfüggesszék az erőszakszervezetek támogatását, és intenzív ellenkampányba kezdjenek. Erről a mérsékelt irányzatról viszont már nem lehetne elmondani, hogy megtartja a Koránt, mint Allah változatlan és tökéletes beszédét, és ezzel alá is ásnák az iszlám vallás fundamentumát.